Mitől jó egy laptop? Elmagyarázzuk!
Egy laptop nem más, mint egy hordozható, minden egyben számítógép. (wáóó… köszönjük a hasznos információt)
Oké, oké, ezzel nem mondtam újdonságot, de kevesen gondolnak bele, hogy mikor érdemes laptopot venni és ha már tudják, hogy valóban erre van szükségük, akkor milyen paraméterek számítanak.
Ebben a cikkben igyekszem tisztázni ezeket!
Egyáltalán kell e neked laptop?
Erről egy korábbi cikkben hosszasan értekeztem. A lényeg, hogy csak akkor érdemes laptopot venni, ha annak a tulajdonságait ki is használjuk. Ha erről bővebben olvasnál, kattints ide és olvasd el! Megéri megfontolni a cikkben leírtakat, hiszen, ha okosan és tudatosan döntünk sok pénzt és bosszúságot előzhetünk meg magunknak!
A legfontosabb a felépítés
Sokan, mikor laptopot vesznek a nyers technikai adatokat böngészik és hasonlítgatják.
Azért azt tudni kell, hogy a laptopoknál a papíron megadott teljesítmény adatok nagyon sok mindentől függenek.
Egy jó laptop legfontosabb tulajdonsága viszont az anyag használat és a hűtés.
Hiába írja rá a gyártó, hogy akár 3-4 GHz-et is tud a processzor, ha azt szinte csak töltőre dugva és néhány másodperc vagy perc erejéig képes leadni. Egyébként csak mondjuk 1 GHz környékén fog kiizzadni magából.
Ezt nevezzük processzor throttling-nak, fojtásnak. Konyhanyelvre leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha egy processzor elér egy bizonyos hőmérséklet értéket, leszabályozza a teljesítményét, meg óvva a túlmelegedéstől. Kicsit hasonlít az autókban lévő fojtószelepre.
Tulajdonképpen egy laptop esetében a teljesítmény nagyon dinamikus kezelést igényel, főleg, ha a gyártó biztosítani akarja a megadott akkumulátor időt.
Mind ebből az következik, hogy egy papíron, akár sokkal gyengébbnek tűnő, de jobb felépítésű laptop sok esetben fényévekkel jobb használatot biztosít, mint a papíron jobbnak, újabbnak látszó.
Csak bírja ki a holnapot
Szintén a felépítésből, hűtésből és a teljesítmény menedzsmentből következik, hogy mennyire lesz időt álló a gép.
Ha nem megfelelő a hőelvezetés, sajnos a gépre integrált chipek idő előtt ’leszakadnak’. Ezt a leszakadást persze nem úgy kell elképzelni, hogy konkrétan leesnek, hanem a forrasztási pontoknál apró mikró repedések jönnek létre a folyamatos hőterhelés miatt. Hiszen alapvető fizikai tulajdonság, hogy hő hatására a különböző anyagok tágulnak és zsugorodnak. Ezeknek az anyagoknak ugyan van valamekkora rugalmassága, ha nem maradnak egy egészséges tartományon belül, akkor megjelennek a mikró repedések és kvázi elválik bizonyos pontokon a forraszpontoktól.
Ha nagyon olcsó komponensekből épül fel a gép, akkor egyébként ez magán a chip-en belül is megtörténhet.
Ez egy javítható probléma, de azok, akik ezt tényleg jól és tartósan képesek javítani, igen sokat elkérnek érte. Főleg, ha a probléma a chipen belül keletkezett, hiszen ilyenkor nem lehet a régit visszatenni, hanem cserélni kell és sajnos a legtöbb esetben csak úgy vállalnak hosszútávú garanciát egy ilyen javításra, ha az chip cserével történik.
Az igazság hajlik, de nem törik.
Még mindig maradunk a felépítésnél, mert mint láthatjuk, valóban ez az egyik legfontosabb tulajdonsága egy laptopnak. Jelentős kihatása van a teljesítményre, a tartósságra és a megbízhatóságra.
De, kevesen gondolnak bele, hogy mekkora fizikai sokk egy ilyen nagyon érzékeny rendszerre nézve a hordozás, ha az nem megfelelő minőségű és anyagvastagságú házba kerül.
Egy átlagos használatra szánt laptop jellemzően olyan vékony műanyag anyagvastagsággal készül, amilyen vékonnyal csak le lehetett gyártani. A kaszni merevségét a gyenge anyag minőséget és annak elégtelen vastagságát kompenzálandó, apró stratégiailag elhelyezett kis műanyag elemekkel és formázásokkal igyekeznek ellensúlyozni, nem sok sikerrel. Ami ennél még drasztikusabb, hogy ennek az anyagszegény építkezésnek, már maga az alaplap is erősen a statikai szerkezet részét képezi. Viszont egy alaplap nem arra lett tervezve, hogy statikai merevséget biztosítson.
Az ilyen gépek ráadásul jellemzően nagyok. 15-17” -os méretűek és a fent említett chip leszakadásban ennek is szerepe van vagy lehet. Nem véletlen az, hogy a professzionális és prémium gépek leginkább 14” és 12” közötti képátmérővel készülnek.
Amikor egy laptopot megemelünk, főleg, ha azt nem a tömegközéppontjánál tesszük -már pedig nem úgy szoktuk-, elég jelentősen meghajlik. Mi ezt szemmel nem látjuk -bár én találkoztam elég sok olyannal is, ahol ez már szemmel is észlelhető volt-, de ettől még megtörténik.
Ha még visszaemlékszel a fizikai órákra ott is megtanulhattad, hogy ha akár egy tollpihét is leraksz az asztalra, az ’mélyedést’ fog létrehozni magának függetlenül attól, hogy azt mi fizikailag nem érzékeljük.
Tehát, amikor megemelünk egy laptopot akkor egy jelentős hajlása lesz. Ez a hajlás még akkor is megtörténik, ha nagyon masszív felépítésű laptopot veszünk, de itt megint az a fontos, hogy ez nagyon nem mindegy, milyen értékhatárokon belül van.
Egy vékony műanyag kaszni különböző ’varázslatokkal’ biztosan, hogy átlépi ezt az értékhatárt.
Itt persze nem a műanyag önmagában a gond, hiszen professzionális gépeket is készítenek belőle. (például, amiről most írom neked a cikket, egy HP ProBook 640 G2, nagyrészt szintén műanyag) Inkább annak vastagsága, minősége és belső merevségének biztosítása a kérdés.
Azt 100%-ra állítom, hogy ennek egy átlagos felhasználásra szánt laptop egyáltalán nem felel meg. Ha új laptopot akarunk, ami megfelelő felépítéssel rendelkezik, akkor bőven a félmilliós árkategóriában kell nézelődnünk.
Óvd a kijelzőt
A kijelző egy laptopban szinte az egyik legsérülékenyebb alkatrész.
Sokan úgy gondolják, hogy elsősorban szemből a legsérülékenyebb, viszont pont ellentétesen, a hátulját kellene a leginkább óvni. Nekem nagyon sok olyan ügyfelem van/volt, akik nem tudták mitől tört be a kijelzőjük, pedig nem érte ütődés, nem dobálták. Azonban a táskába nem megfelelően helyezték el és egy ott lévő tárgy (mondjuk a töltő adapter) egyszerűen beroppantotta a kijelzőt hátulról. Ehhez elég egy viszonylag kis erejű nyomás is.
Tehát nem csak az a fontos, hogy maga a laptop alja megfelelő merevséggel rendelkezzen, hanem az is, hogy a kijelző is megfelelő csomagolást kapjon.
A kijelzőhöz kapcsolódik annak zsanérozása is. Ez felel azért, hogy felnyithassuk a laptopot és az meg is álljon magától. Itt megint többféle probléma lehetséges és ezen a téren még az igen drága laptopok is eltudnak hasalni nem, hogy az átlagos eszközök.
Egyrészt, ha egy átlagos laptop alját nézem, úgy szokták megoldani, hogy a vékony műanyag lapban kialakítják a furatokat, majd abba belepréselik a réz hüvelyeket. Sokszor nagyon picike a felfekvő felület is. Azonban mikor felnyitunk egy kijelzőt, elég nagy erők tudnak támadni ezen a részen és nagyon sűrűn előfordul, hogy egész egyszerűen kiszakad a helyéről idővel.
Másrészt, ha a kijelző borítása nem elég masszív és a zsanérozás is hadilábon áll, mi pedig nem vagy két kézzel vagy pontosan közepén hajtjuk fel a kijelzőt -már pedig a megfigyeléseim azt mutatják, hogy erre a kijelző valamelyik sarkát használjuk-, iszonyatos csavarodás történik. Ez mind a kijelzőt, mind a zsanérozást finoman fogalmazva is hátrányosan érinti. (mondjuk, ha a kijelző burkolata nem elégséges, akkor a világ lejobb zsanérozása is kevés)
Ezt a problémát tovább fokozza a minél nagyobb kijelző méret, hiszen annál nagyon a fesztávolság is, így a csavarodás mértéke is.
Egy jó zsanér és kijelző burkolat, így nem csak a felhasználói élményt tudja elképesztően fokozni, hanem a tartósságra is döntő hatással lehet. (nem véletlen az, hogy régen ódákat zengtek az Apple féle zsanér megoldásáról, amit úgy lehetett egy ujjal felnyitni -pedig igen könnyű gépek voltak már akkor is-, hogy annak az alja nem emelkedett el a művelet közben, de kellően merev- minőségi érzetet biztosított)
Ergonómia
Ezen a ponton úgy döntöttem, hogy erről csak néhány szót, hiszen ez megérdemel egy külön bejegyzést.
Viszont azért azt tudni kell, hogy egy jól kialakított és jól működő és átgondolt billentyűzet vagy touchpad sokszor többet érnek, mint egy 10%-kal erősebb processzor.
Sajnos ezen a téren is az az általános tapasztalat, hogy az átlagos laptopok itt is legalább annyira elhasal, mint szinte minden más téren.
Egyéb tulajdonságok
Arra is kevésbé gondolunk a kiválasztáskor, hogy egy laptopot egyéb olyan behatások is érik, amelyek pusztító hatással bírhatnak és bírnak is. Ilyen például a rázkódás, a folyadék, a por, a magas páratartalom, a szélsőséges hőmérsékletek.
Ezekkel nem csak annak kell számolnia, aki komoly munkára vagy terepen használja a notebookját, hanem egy sima átlagos felhasználás mellett is kockázatot rejtenek.
Pályafutásom alatt megszámlálhatatlan olyan notebookkal találkoztam, melyet ezeknek valamelyike végzett ki, így nem lebecsülendő ezekre is kiemelten figyelmet fordítani.
Ez is egy olyan pont, ami egy ilyen eszköz esetében sokkal érdekesebb tulajdonság, mint pár százaléknyi csak papíron meglévő teljesítmény előny.
Egyéni igények
Mindenkinek lehetnek és vannak is szubjektív szempontjai. Sok ember meggyőzhetetlen bármilyen tényszerű előnnyel, ha neki a legfontosabb, hogy a laptop piros legyen.
Azonban a jó döntés valahol ott kezdődik, hogy hajlandók vagyunk kompromisszumot kötni egyes pontokban. Ha például nem rendelkezünk rengeteg felesleges kidobható pénzzel vagy egy notebook-ot kifejezetten munkára szánunk, akkor érdemesebb itt nagyobb alkalmazkodást érvényesíteni és megfontoltabb döntést hozni.
De, ha a normál hétköznapokra is választunk egy eszközt, fontos, hogy az érzelmeink ne vigyenek el minket egy rossz termék irányába.
Annyi biztos, hogy a pénzt te kerested meg a számítógépedre, így a döntés is a te kezedben van.
Mi csak segíthetünk, hogy az egyéni igényed mellé oda rakjuk a tényszerű adatokat.
Összegezzünk
Bár nagyon hosszasan tudnék erről a témáról még írni, első körben talán ennyi elég, hogy lássuk, hogy mennyire más gondolkozást igényel egy laptop kiválasztása, mint, hogy az egyszerű számokat vegyük alapul.
Mi nem azért értékesítünk elsősorban használt prémium laptopokat, mert ez van, hiszen árulhatnánk vagy csinálhatnánk mást is. Hanem azért, mert rendelkezünk annyi tapasztalattal és tudással, hogy átlátjuk, az emberek majdhogynem 100%-nak ezek sokkal jobb alternatívát kínálnak.
Hiába egy-két karc, használati nyom és pár éves üzemelés, ezek azok a gépek, amik még most is sokkal inkább megfelelnek egy laptop kritériumának. Ahogyan mondani szokás, ezekben még van anyag.
Igyekszünk emellé minden kondíciót biztosítani (garancia-elállás és egyéb szolgáltatások), hogy ezek ne jelentsenek gátat a vásárláskor.
Meg persze irtó jófejek is vagyunk, úgyhogy, ha bármi problémád adódna egy-egy vásárolt eszközzel, nem fogunk elfutni, még akkor sem, ha lejárt a garanciád.