Bevezetés

Mielőtt belevágtam a vállalkozásba, egyrészt rendelkeztem viszonylag sok éves vezetői tapasztalattal, aminek kapcsán kicsit többet láttam a cégek működéséből, mint az az átlagembernek lehetséges. Rengeteg előadáson is voltam, amitől sokszor a hányinger kerülgetett, de ezt majd szintén egy külön írásban kifejtem, mert az az attitűd, amit egyes emberek a fejlődésben lévő vállalkozóknak adnak, mint 'elemózsiát' alapvetően számomra undort keltő.
Ami viszont sokszor visszacsengett, azok a különböző vállalkozási formák, amik felhasználói, vásárlói szempontból nem kellene, hogy érdekesek legyenek, még is az emberek alapvetően sokkal nagyobb bizalmat fektetnek például egy Kft.-be mint egy egyéni vállalkozásba.
Miközben valójában ez nem igazán határozza meg egy cég megbízhatóságát.

Elterjedt vállalkozási formák 2020-ban

Ma Magyarországon kiskereskedelmi vásárlásaink során leginkább 2 formával találkozhatunk (most a nagy cégek által alkalmazott rt. zrt. stb.-vel nem foglalkozunk). Az egyik a Kft. lesz a másik az egyéni vállalkozások.
Léteztek, illetve még igen kis számban, de léteznek bt.-k, amik a társaságok számukra kedvezőtlen felelősség vállalása miatt gyakorlatilag kihaltak. (vannak egyéb különbségek is, de a legnagyobb különbség vállalkozás szempontjából, hogy míg egy a btben szereplő beltag teljes vagyonával felel a vállalkozásért, addig egy kft. csak a vagyoni betét mértékéig, tehát egy Kft.-ben szereplő tulajdonos magán vagyona biztonságban van)
Már pedig az adózási forma mellett, talán ez a legfontosabb. Mikor az ember vállalkozást csinál alapvetően a két legfontosabb tényező a felelősség kérdése és az adózási lehetőségek.
Még a legnagyobb jó indulattal belevágó vállalkozók is muszáj, hogy gondoljanak arra, hogy mi lesz, ha valami félre siklik. Pláne egy olyan környezetben, mint nálunk is (és sok más országban), ahol egy vállalkozóra ezer szempár figyel és egy kis hibát is nagyon nagy mértékben megtorol a rendszer.
Ez persze az ideális eset. A legtöbb esetben inkább azért kell a kft. és annak a kedvező és 'rugalmas' felelősségvállalási opciója, mert szeretünk mutyizni, szürke importozni, ÁFÁ-t csalni, borítékban fizetni a bevallott minimálbér feletti összeget. Ha pedig így teszünk, akkor különösen jobb olyan formát választani, ahol egy bukás esetén szedhetjük a sátorfánkat és a felelősségre vonás alól teljesen kibújhatunk.

Miben bízunk?

A kereskedelmi tanulmányaim és az egyéb előadások során szinte mindig elhangzott az, hogy egy vásárló bizalma mindig nagyobb a hagyományos cégformák irányában, mint az egyéni vállalkozások felé. Amíg nem tudtam mik a különbségek és hogy valójában mit is jelentenek ezek a gyakorlatban, ezt magam is tápláltam.
Valahogyan komolyabbnak hat az, hogy mondjuk Modulus 2000. Kft., mint az, hogy Gipsz Jakab egyéni vállalkozó. Van mögötte tőke is és feltételezhetően egy társulás van mögötte nem 1 ember.

A valóság viszont az, hogy egy kft. alapításához ma szükséges 3 millió forint, nem kell, hogy rendelkezésre álljon. Azt gyakorlatilag elég bemutatni, majd ki is lehet venni. Ergo nekem elég kölcsön kérni valakitől az alapításig, majd ki is szedhetem és vissza is adhatom. Illetve a kfthez sem szükséges tárasaságnak lenni, az lehet ugyan úgy egyszemélyes is. Ráadásul egy Kft.-t nagyjából komolyabb korlátozás nélkül bejegyezhetnek külföldi állampolgár nevére is, míg egy egyéni vállalkozás esetén mindenképpen kell rendelkezni minimum magyarországi tartózkodási hellyel.
Szerintem lassan mindenkiben körvonalazódik, hogy miért jobb opció egy 'ügyeskedő' vállalkozásnak a kft.-t választani. 
Az tényszerű, hogy a havi kiadások várhatóan kft. esetében magasabb lesznek, de ha valaki 'ügyesen' keveri a lapokat többet nyer a másik oldalon, mint, amit elveszít a könyvelési vonalon.

Mit jelent ez számodra, mint fogyasztó/vásárló?

Azt kijelenteném, hogy azért, mert egy vállalkozó vagy társaság a kft. formátumát választja, nem okvetlenül csaló és azért, mert valaki egyéni vállalkozó nem jelenti, hogy becsületes. 'Okoskodásra' mind a két platform teremt lehetőséget, azonban fontos kérdés, hogy milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak egyik vagy másik szerveződéssel szemben?

Kft.-k

Ha Kft.-vel állunk szemben, az gyakran erősen lutri.

Tulajdonos

Érdemes megnézni a cégjegyzékekben, hogy ki is áll mögötte. Ha valami gyanúsan külföldi nevű személy nevét olvassuk, egy picit azért gyanakodhatunk, ha ráadásul nem magyar címmel rendelkezik, még inkább.

Székhely

Érdemes még ellenőrizni a cég székhelyét, ugyan is léteznek bérelhető székhelyek vagy elképzelhető, hogy valami kamu címre jelentik be a vállalkozást. A Google térkép utca nézetén például megtekinthető az épület, ahova be van jelentve a vállalkozás. Persze, önmagában az, hogy egy családi házra van bejelentve nem ritka és nem következik belőle, hogy valami nem oké, főleg a tisztán webáruházat üzemeltető kisebb, közepes cégek esetében, de ha ez eltér a vállalkozás tulajdonosának a címétől, akkor az már minimum furcsa. Ha pedig a Google találat egy ismert székhelyszolgáltató címére mutat, az sem túl bizalom gerjesztő.
De, ha ez a kettő együttesen fent áll már elég nagy az esélye annak, hogy valami nem tiszta a céggel. 

Hatályos információk

A cégbejegyzéseket monitorozó oldalakon általában meg lehet nézni azt is, hogy van e valami hatályos negatív információ a céggel szemben. Ez, ha egyébként rendezett a cég háttere (magyar tulajdonú, rendes székhelye van), nem minden esetben jelez különösebb gondot. Sajnos tapasztalatból mondhatom még az alkalmazotti státuszi időszakból, hogy nem annyira nehéz megcsúszni valamivel, ami után egy bejegyzést von maga után ezekben a rendszerekben. Egyszer például egy munkaügyi ellenőrzésnél nem volt az üzletben a munkaszerződésem (egyébként rendelkeztem vele természetesen, csak a frissen nyílt üzlet esetében még elég nagy a káosz, nagyon sok mindennek meg kell felelni, így előfordulhatnak ilyen hibák), amit ilyen esetben be kell mutatni. A cég, akinél dolgoztam időpontot kapott, hogy utólag ezt bemutassa, azonban a sok teendő között el lett felejtve, aminek a következménye a büntetés és a negatív bejegyzés lett. Tehát önállóan értékelve még ez sem tragédia, de itt is, ha 2 vagy több esemény is összejátszik, már gyanakodhatunk.

Úgyhogy alapvetően erre a háromra figyeljünk, ha biztosan nem akarunk pórul járni! Legyen olyan személy/személyek nevén a cég, akik magyar állampolgárok vagy rendelkeznek magyar állandó lakcímmel. A cég székhelye vagy egy hivatalos üzlet legyen vagy a tulajdonos/tulajdonosok valamelyikének címén és lehetőleg ne legyen hatályos negatív információ a céggel szemben. Ha ezek közül legalább 2 teljesül, akkor szinte 100%, hogy ha jogorvoslatra lenne szükségünk a céggel szemben, nem nagyon lesz azt kivel szemben érvényesíttetnünk.
Én ezeket a Kft.-ket dobós kftnek nevezem, hiszen egy fiktív, külföldi vagy hajléktalan nevére összerakott céget hiába kötelezik a vagyoni tőkéjének a mértékéig való helytállásra (amit, mint fentebb is jeleztem nem is kell, hogy a cégben legyen), ha azt nem lesz kin behajtani. Már pedig egy fiktív helyen, fiktív, külföldi vagy hajléktalan névre alapított vállalkozás esetén ez lesz az igaz.

Itt hozzátenném, hogy vásárlói szempontból nem tudhatjuk, hogy mivel okoskodik a vállalkozás. 2 jellemző opció van. Az egyik a munkavállalói költségek és adók megspórolása (minimálbéres bejelentés és borítékos kiegészítés... ismerjük ezt), a másik a szürkeimportozás-ÁFA csalás, számlán történő árú utaztatás. Illetve van, hogy a kettő kombinációja.
Vásárlói szempontból az első nem aggályos. Ebben az esetben csak a munkavállaló jár rosszul és hiába szűnik meg a cég és jelenik meg másnéven ugyan ott, a vásárlók ebből nem fognak semmit érzékelni, maximum azt, hogy a pecséten/számlán/nyugtán már nem a 'adócsaló 2000 Kft.' szerepel majd, hanem az 'adócsaló 2001 Kft.'.
A szürkeimportos és ÁFA csalós cégek viszont már problémát jelentenek. 
A szürkeimport azt jelenti, hogy nem magyarországi nagykereskedésekből hivatalosan veszi az árut, hanem valamilyen külföldi beszerző cégtől. Ezt onnan ismerni fel, hogy meglepően olcsón vehetjük meg ugyan azt, amit mondjuk egy ismertebb, már múlttal rendelkező vállalkozás esetében. 
Például, ha azt látjuk, hogy egy termék az ismertebb cégeknél párszáz forintos eltéréssel mondjuk 12 ezer forint körül mozog és van 1-2-3 számunkra addig ismeretlen cég, akik ezt mondjuk 7-8 ezerért adják, akkor ott valami nem stimmel ez 100%.

Fogd a pénzt és fuss

A mi szempontunkból a legfontosabb és legproblémásabb rész a fogyasztói jogok lesznek (garancia/jótállás, szavatosság), melyek ilyen esetben kvázi megszűnnek létezni vagy sokkal rugalmatlanabbá válnak és a cég irányából erősen megúszósra játszanak. Hiszen nem magyarországi forgalmazótól vették, a hibás terméket külföldre kellene visszaküldeni és ott érvényesíteni a garanciát. Mivel ez bonyolult és jelentős költsége van és sokkal több időt is vesz igénybe, valahogyan megpróbálják ezt megúszni és a hivatalosan kötelezően nyújtandó 1 év jótállást kihúzni, hiszen a jótállás időszaka alatt a fogyasztónál kiesett idővel nem hosszabbodik, meg a garanciális időszak. (ez jövőre módosul, tehát 2021. január 1.-től, már ezzel nem lehet majd játszani) 

Ezek a cégek, ha sok ilyen ügyük gyűlik fel, egyszerűen jogutód nélkül megszűnnek a vásárló/fogyasztó pedig hoppon maradt. Próbálhat polgári peres eljárásban elégtételt venni csak éppen nem lesz kivel szemben ezt érvényesíteni.
A hivatalos magyarországi forgalmazóhoz pedig hiába fordulsz, az adott termékkel, mivel nem az ő importjából származik, így ezzel neki kötelezettsége sem lesz. (persze jó indulatból segíthet, de elvárásod nem sok lehet vele szemben) A gyártóhoz fordulhatsz még és ha szerencséd van van hivatalos magyar képviselete, azonban nehezebb dolgod lesz, ha a termék eredeti rendeltetési helye az európai gazdasági térségen kívülre esik (és sok esetben akkor is ha belülre), hiszen más garanciális/jótállási jogok lépnek életbe.
Az olyan termékek, amikre létezik világ garancia vonatkozik, jó esélyekkel indulunk, de ezeknek a termékeknek, gyártóknak a köre elég szűk.

Lehetne ezt még taglalni az ÁFÁzással, áru utaztatással és egyéb finomságokkal, de a lényeg, hogy bár a Kft.-t úgy érezhetjük, hogy egy biztosabb alapokon nyugvó és háttérrel rendelkező vállalkozás, a legtöbb esetben sajnos ennek pont az ellentétje lesz az igaz és vagy az alkalmazottjaikat vagy az államot vagy a vásárlókat verik át. (tisztelet persze a kivételnek, mert nagyszámban vannak ezek is!)

Egyéni vállalkozások

Ahogyan korábban írtam, az, hogy ki lehet egyéni vállalkozó és milyen felelősége van, már önmagában talán egy kicsit nagyobb biztosíték lehet. Hiszen egy személy nevére szól és kell rendelkezzen minimum magyarországi tartózkodási hellyel.
Természetesen itt is lehet okoskodni, szürke importozni.
Azonban azt tudni kell, hogy azok, akik hivatalos webáruházat vagy üzletet üzemeltetnek ilyen konstrukcióban, ott ez nem jellemző mentalitás, hiszen, mivel saját névvel alapítja a vállalkozást, nem nagyon szeretne előtérbe kerülni. Ilyen esetben leginkább apróhirdetési felületeken, fórumokon terítik a portékát vagy külföldi szervereken futó wordpress webáruházban VPN* mögül.

*VPN=Ez a szolgáltatás arra jött létre, hogy eltudjuk dugni az IP címünket, ami alapján betudnák azonosítani, hogy honnan csatlakoztunk az adott oldalra. Ha valaki ezt jól használja hiába nyomozzák ki mondjuk egy csaló webáruházhoz kapcsolódó IP címeket és ezzel felkutatni az üzemeltetőit, nem fog sikerülni, mert az IP cím mondjuk Szingapúrra mutat.

Azok a webáruházak, amiket egyéni vállalkozó üzemeltet és átlátható módon szerepelteti az azonosítására alkalmas és kötelezően feltüntetendő adatait (ezeket az egyéni vállalkozók nyilvántartásában le is kérhetjük Egyéni vállalkozók nyilvántartása), mind az ÁSZF-ben, mind az erre általában létrehozott információs oldalon, akkor ha csalni, okoskodni is próbál sokkal nagyobb eséllyel indulhatunk el a jogorvoslat rögös útján.
Ilyenkor ellenérvként szokott szerepelni, hogy ha nincs vagyon tárgy az egyéni vállalkozó nevén, akkor megint patthelyzetbe kerülünk, azonban ez nem teljesen igaz.
Ha jogerős döntés, eljárás alá kerül a vállalkozó, az mindenképpen szankciókkal fog járni, ellenben a fent említett 'dobós' Kft.-kkel, amiknél ez csak elméleti szinten áll fent.Az lehetséges, hogy anyagi jóvátételt nehezen vagy lassacskán tudunk csak érvényesíteni, de az erkölcsi győzelem is több, mint, amit egy semmibe eltűnő cég esetében elérhetünk.

Multik, nagy cégek

Talán nagyon nem kell őket bemutatni. Tényszerű, hogy ebben a szegmensben a szürkeimportos termékek nem jellemzőek, azonban az ügyintézés sokszor barátságtalan, személytelen és elég lutri, hogy hogyan kezelik az ügyünket. Sok esetben gördülékeny és hiba mentes, sok esetben viszont erősen elutasító. Sok multi is bazírozik arra, hogy 'kifárassza' a fogyasztót, ahogyan a halakat szokás horgászatkor.
Hátránya még, hogy igazán szaksegítséget nem fogunk kapni. Se idejük, se türelmük nincs hozzá és a részlegeken is nagyon ritkán dolgozik lelkiismeretes, az adott területhez szükséges szaktudással rendelkező alkalmazott. Ma már inkább úgy nevezett promóterekkel fogunk találkozni vagy olyan értékesítő kollégákkal, akiknek ki van adva, hogy mely terméket kell eladniuk, hiszen arra kapnak extra jutalékot.
Ilyen helyre betévedni főleg azoknak javaslom, akik már céllal mennek.
Jogorvoslati szempontból pedig, ahogyan írtam vagy így vagy úgy alakul.

Számlázás

Erről is érdemes néhány szót ejteni. Nagyon a rejtelmekben nem szeretnék elmerülni, azonban néhány dolog említésre méltó.
Egyrészt a 0 ÁFÁs számlától nem kell félnünk, amennyiben azt egyéni vállalkozótól kaptuk. Ugyan is egyéni vállalkozó választhatja az alanyi adómentességet. Ebben az esetben a vállalkozó a nagykereskedésben folytatott árú csere idején fizeti meg a forgalmi adót, az ügyfél felé már 0%-os számlát fog kiadni.
Gyanakodjunk, ha ezt cég állítja ki nekünk, bár ez estben igazán balféknek kell lenni céges oldalról. Ők nem választhatják az alanyi adómentes formát, így nem is adhatnak 0%-os számlát.
Sajnos az a számla, amit egy cégtől kapunk magánszemélyként nem fog kiderülni, hogy valós e vagy egy 'okosított' számla. Ha cégként vásároltunk persze más a helyzet, hiszen az elszámoláskor ki fog derülni, hogy bevallott, számadott számla e.
Több szót erre nem fecsérelnék, mert sima mezei vásárlóként nem nagyon van lehetőség kideríteni egy számla valódiságát. Erre maximum akkor derülhet fény, ha ügy kerekedik egy vitás helyzetből, de ekkor is csak a hatóságok tudják ellenőrizni.

Összegzés

Ennek az írásnak is az a tanulsága, mint a korábbiaknak. Mielőtt vásárolni szeretnél valahonnan, használd az internetet és nézz utána az adott cég, egyéni vállalkozó hátterének, korábbi ügyeinek. 
Vésd a fejedbe, hogy ha valami túl szép (olcsó), hogy igaz legyen, akkor az nem is igaz. Mérlegeld, hogy megéri e spórolni pár ezer forintot illetve, hogy a termék jellege miatt (mondjuk egy számítógép, laptop, mobiltelefon), amit hosszú évekre veszünk, nem jobb megoldás e biztos forrásból választani.
Magából a cégformából önmagában nem következik semmi, sőt, ha a fentieket elolvastad, akkor talán egy egyéni vállalkozóval szemben sokkal jobb esélyekkel indulhatsz.
Céges formátumok esetén sokkal nagyobb eséllyel és számban futhatsz bele olyan vállalkozásokba, akik komoly titkokat őriznek, egyszerűen azért, mert sokkal kisebb a felelősség, nehezebb az utolérhetőség, könnyebb eltűnni a föld színéről, bármiféle valós jogi következmény nélkül. 

A döntés persze a tiéd.