Minden, amit tudni érdemes a kijelzőkről

Ahhoz, hogy kicsit képbe kerüljünk a kijelzőkkel kapcsolatba, muszáj tisztáznunk néhány alapfogalmat.

Felbontás 

• A szélesség és magasság megadása pixelben. Egy 1920x1080-as Full HD kijelző például 1920 pixel szélességű és 1080 pixel magasságú. A két szám szorzata adja meg, hogy a kijelzőnk mennyi pixelt tartalmaz. Ezeket a felbontásokat az egyszerűség kedvéért elszokták látni valamilyen fantázianévvel is. (van, hogy többel is) Például az UHD (UltraHD, 4k) 3840x2160 felbontású, a HD Ready 1280x720 vagy az 1366x768-as felbontású.

Méret, képátló 

• Talán ezt mindenki tudja. A látható nettó kijelző fizikai mérete, melyet az alsó és a vele ellentétes oldalon lévő felső sarok ad meg.
  Méretét hüvelykben adják meg, de szokás coll-nak vagy inchnek is használni.
  Jellemzően tévéknél találkozhatunk centiméterben megadott értékkel is, de ha mi magunk szeretnénk kiszámolni, akkor az 1 hüvelyket (coll, inch) meg kell szorozzuk 2,54-gyel. Így megkapjuk centiméterben.

Képarány

• A felbontással kéz a kézben jár. Valójában ugyan azt takarja, mint a felbontás csupán annak az arány száma. Tehát, hogy hogyan aránylik egymáshoz a szélesség és a magasság. Az 1:1-es méret lenne a szabályos négyzet (mondjuk 1080x1080-as felbontás 1:1-es képaránynak felel meg), azonban ilyet a valóságban nem nagyon használunk kijelzők esetében.
  A 3 ma legelterjedtebb képarány a 16:9, a 16:10 és a 21:9, de például telefonoknál, tableteknél találkozhatunk egyéb, furcsa képarányokkal is. Régebben a 4:3-as képarány volt jellemző.

Képpont sűrűség

• Egy egységnyi felületen (1 inch) megjelenő pixelek számát jelenti. A kijelző képátlója, szélessége és magassága adja ki ezt a számot. Értékét PPI-ként (Pixel Per Inch) vagy DPI (Dot Per Inch) adják meg.

Válaszidő

• Azt mutatja meg, hogy 1-1 pixel milyen gyorsan tudja a színét megváltoztatni. Mértékegységét milliszekundumban adják meg. (a másodperc ezred része).
  Leginkább gyors mozgásoknál van jelentősége, ezért kifejezetten fontos érték ez, mondjuk játékoknál, ahol, ha ez az érték magas, mosott lesz a kép és ez jelentősen rontja a megjelenített kép minőségét.
  Azonban a normál életben is lehet probléma, ha egy kijelző panel válasz ideje magas. Ilyenkor mondjuk egy akciófilm esetében a gyors képváltásoknál szintén mosottabb lesz a látott jelenet, egy gyors válasz idejű kijelzőhöz képest.
  A gyártók a válaszidőt adják meg, amikor a kijelzőre már bejutott a jel. Egy gyors válasz idejű monitor 1-10 milliszekundum közé esik.
  Azonban mérhetünk késleltetést is (latency), amit a gép által kiadott jeltől a kijelző pixelének változásáig mérhetünk. Erre már persze hatással vannak a csatlakozók, vezetékek és annak hossza, a kijelzőnk elektronikája és a különböző passzív és aktív elemek.

Betekintési szög

• Azt adja meg nekünk, hogy melyik lesz a szög, amíg fényerő csökkenés vagy színtorzulás nélkül nézhetjük a kijelzőt. Fokban adják meg. A betekintési szöget nagyban meghatározza az alkalmazott kijelző paneltechnológia.

Kontraszt arány

• Röviden ez a világos és a sötét tónusok egymáshoz képest felvett aránya. Tehát, hogy mennyire lesz fekete a fekete és mennyire lesz a fehér fehér.
  Sajnos nem standardizált mértékegység, így csupán ezen szám alapján igen nehéz egymáshoz képest összehasonlítani 2 kijelzőt. Annyi azért igaz, hogy minél magasabb a kontraszt arány, annál jobbak lesznek a feketék és a fehérek.
  Létezik a statikus, amikor egy fix fényerővel mérik a kontraszt arányt és a dinamikus, amikor egy szoftver dinamikusan (adaptív módon) változtatja a fényerejét a sötét és világos részekhez, jelenetekhez. (hiszen a sötét jeleneteknél részeknél alacsonyabb fényerő mellett szebb sötét tónusú színeket -feketéket kapunk, míg a világos jelenetek részek esetén a magasabb fényerő nyújt jobb megoldást) Így tehát a dinamikus kontraszt arány egy jóval magasabb számot fog mutatni a világos és sötét tónusok között, mint a statikus.

Kijelző fényereje

• Itt sok fogalom keveredik a köznyelvben ugyan is egyszerre beszélünk ez alatt fényerősségről és fénysűrűségről.
  Amivel átlagfelhasználóként találkozni fogunk az a fénysűrűség.
  Ezt cd/m2-ben vagy nit-ben adják meg. (ugyan azt az értéket adják meg cd/m2=nit-el)
  Egy irodában vagy zárt helyen, ahova csak szűrt fény jut a kijelzőre elegendő lehet a 120-160 nit-es fényerő, sötét helyen akár a 90 is, de mondjuk direkt napfényben vagy közvetlen napsütés esetén már szükségünk lesz a 300-350-es értékre vagy még többre. Ezért találkozhatunk hordozható eszközöknél, mondjuk tablet, okostelefon vagy laptop esetén nagyobb értékkel, mint mondjuk egy TV vagy monitor esetében, ahol ez jellemzően viszonylag alacsony szám.
  A kijelző látható fényerejét befolyásolja a kijelző felülete. Egy fényes kijelzőnek például nagyobb fényerőre van szüksége ahhoz, hogy jól látható legyen ugyan olyan fényviszonyok mellett, mint egy matt kijelzőnek. Azonban a fényes kijelző tükröződéseit a magasabb fényerővel is csak viszonylagos mértékben lehet csökkenteni.

Bit mélység

• Leegyszerűsítve, a bit mélység azt mutatja meg, hogy hány lépcsőfokban képes átmenetet képezni a tónusok és színek között. Analóg rendszereknél ez végtelen, digitális rendszerekben ez egy meghatározott érték. A legelterjedtebb a 8bit, ami 256 lépésben képes tónus és színátmenetet képezni.

A Frame Rate Controlt (FRC) képes a színek villogtatásával további színárnyalatokat tónusokat szimulálni. Így egy 6 bites képes közel egy alap 8bites színmélységet elérni egy 8 bites pedig egy 10 bitest. Az FRC-vel elért plusz tónusok, átmenetek ettől függetlenül nem képesek elérni egy valós, nem digitálisan felskálázott panel tulajdonságait.

Panel típusa

• Itt nem fogom leírni az összes típust és a hozzájuk társítható adott tulajdonságokat, de annyit tudni kell róla, hogy minden fent említett fogalmat alapesetben a panel típusa meghatároz. Egy IPS kijelző például alapból kiváló betekintési szögekkel és színhűséggel rendelkezik viszont általában a fényereje elmarad és a válaszideje is magas.
  Ellenben mondjuk egy TN vagy VA technológiás panellel, ami meg pont az ellentetje. Tehát a betekintési szögei nem olyan jók és a színtér lefedettséges sem viszont gyors válaszidőt és magas fényerőt nyújt.
  A legelterjedtebb panel típusok a TN (olcsó, legtöbb esetben bőven elég), VA (közepesen olcsó, játékos kijelzők esetén alkalmazzák leginkább), IPS (drága, leginkább grafikai munkákra használják).

Millió és egy fogalom van még, amiket ide még leírhatnék, de szerintem térjünk rá a gyakorlatra. Mikor milyen kijelzővel ellátott eszközt érdemes választani?

A kérdésre válaszolni viszonylag nehéz, hiszen a gyártók adott panel típusokon belül képesek olyan fejlesztéseket csinálni, amik nem jellemzők az adott panel típusra. Így létezik IPS-ből is viszonylag nagy fényerőjű, gyors válasz idővel rendelkező kijelző, ahogyan VA panelből is létezik ma már olyan, ami egész jó színtérlefedettséggel rendelkezik.
Persze ezek a kijelzők, amik meghaladják vagy átlépik az alap technológiájukból fakadó korlátokat, árukban is sokkal magasabbak.

Fényes, félfényes, matt?

Szerintem ez az első, amit el kell döntenünk.
A fényes kijelzők színei szaturáltabbnak, telítettebbnek tűnnek. Nem igazán jó választás, ha leginkább menetközben vagy napfényes helyen, direkt fényben használjuk az eszközünket. Persze a telefonok, tabletek szinte mindegyike fényes kijelzővel érkezik, így ez ellentmondhat ennek, azonban nyáron még a jobb fényerővel rendelkező darabok olvashatósága is nehézkes és ilyenkor igen gyorsan is merülnek (hiszen ilyenkor maximális fényerővel kell használjuk).
Amiért még is ezt használják, az az érintő felület miatt van.
Ha viszont laptopot/notebook-ot vagy monitort veszünk, melyek nem rendelkeznek érintő felülettel, jobban járhatunk a félfényes, de még inkább a matt felületű kijelzőkkel. Alacsonyabb a fényerőszükségletük, ezáltal kevesebbet fogyasztanak és jobb a láthatóságuk is, hiszen nincsenek zavaró és erős tükröződések.
Ezek a kijelzők általában a karcokkal és a fizikai behatásokkal szemben is ellenállóbbak, hiszen a fényes kijelzőt leginkább üveg használatával érik el.

Felbontás

Általános tévhit, hogy egy kijelző használhatóságát, olvashatóságát önmagában a felbontás határozza meg.
Sőt, minél nagyobb a felbontás, alap esetben a betűméretek, ikonok annál kisebbek lesznek.
A nagyobb felbontás ráadásul általában nagyobb fogyasztást is eredményezhet.
Ha egy jól használható kijelzőt szeretnénk, annak sokkal inkább a minősége és a panel technológiája lesz az alapja.
A felbontást sokkal inkább a kijelző méretéhez igazítva kell megválasztani. Egy kis kijelzős eszköz esetében, ahol nagy akku üzemidőt szeretnénk elérni nem a legoptimálisabb az orbitális felbontás.
Azonban egy nagy kijelzőnél, mondjuk egy 100+ centis tévé esetében már jelentős különbség lehet egy FullHD-s vagy 4k-s felbontás között.
Általános használatra ma egy HD ready 1366x768-as kijelző 15,6-os méretig elegendő, ha a költségeket is kordában szeretnénk tartani.
Ha a kijelző olvashatóságát szeretnénk javítani, akkor elsődlegesen az adott operációs rendszer beállításait kell átnéznünk.
Itt lehet állítani ikon és betűméreteket, kontrasztos megjelenítést és színeket.

Milyen panel?

Fent említettük, hogy nagyon sok fajta panel típus létezik, ami alapvetően meghatároz egy csomó tulajdonságot.
Ha grafikai vagy olyan munkára keresünk eszközt (laptopot, monitort), ahol számít a színhűség és a széles betekintési szögek, akkor érdemes az IPS paneles eszközöket keresni.
Játékok esetén viszont sokkal inkább a TN, VA, S-VA paneleket ajánljuk, hiszen itt nagyon fontos lesz az alacsony válaszidő.
Ha általános használat a cél és a költségeket is szeretnénk szinten tartani, akkor a TN paneles eszközök a legjobb opciók.

Mekkorát?

Egy eszköz méretét alapjaiban meghatározza a kijelző.
Hiszen eköré épül a szerkezet.
Egy olyan eszköz, mint a monitor esetében csak a rendelkezésre álló hely mérete limitálja, hogy mekkorát vegyünk. Normál esetben egy 21-24” körüli méret mindenre elég, de ha több ablakos módban szeretnénk használni, már megfontolandó a 27-32” vagy akár egy több monitoros rendszer.
Laptopok esetén már nem ennyire egyértelmű. A nagyobb kijelző jelentősen nagyobb laptopot eredményez, ami mind a hordozhatóság, mind a fogyasztás kárára fog menni.
Így itt el kell döntenünk, hogy milyen módon fogjuk leginkább használni.
Ha alapvetően otthon és csak ritkán hordozzuk és nagyjából mindig konnektor közelében vagyunk, akkor 14” -től felfele is gondolkodhatunk.
Ha viszont sokat hordozzuk érdemesebb a 14” alatti kategóriákban keresgélni.
A legjobb kompromisszum a 14” -es méret, hiszen ez mind a két területet arányosan lefedi.
Még nem olyan nagy, nehéz, nagy fogyasztású, mint a nagyobb társai, viszont kellően kompakt méretű, hogy a hordozásnál se jelentsen extra gondot.
Nem véletlen, hogy professzionális körökben leginkább ez, a 14”-es méret a legelterjedtebb.

Barátság extrákkal

Találkozhatunk olyan extrákkal is melyekre szükségünk lehet.
Monitor esetében ilyen a pivot funkció, amivel vertikálisan eltudjuk forgatni.
Ez akkor nagyon hasznos, ha sok órát foglalkozunk vertikális anyagokkal. Mondjuk táblázatok esetében kifejezetten hasznos funkció.
Szintén szükségünk lehet egymásba fűzhetőségre (daisy chain), ha mondjuk több monitoros rendszert használunk. Ez azt jelenti, hogy egy monitorról közvetlenül csatlakoztathatunk egy másikat. Nincs szükség azt a videókártyához csatlakoztatni, ami például laptopoknál előnyös, hiszen a legtöbb laptop alapesetben csak 1 külső kijelző fogadására alkalmas porttal rendelkezik. Ha ilyet keresünk, elsődlegesen Display Port -os laptopot keressünk.
Monitorok esetében szintén jól tud jönni a beépített USB HUB, ami segítségével, ha csatlakoztatjuk a gépünk egyik USB portjára, a monitorba közvetlen csatlakoztathatunk USB-s eszközöket, anélkül, hogy a gép mögött molyolnánk.
Laptopnál még 2 hasznos tulajdonság lehet a 180 vagy 360 fokos szögben hajlítható kijelző.
Előbbi (180 fokos) esetben az asztal lapjára lehajthatjuk, így ha egy asztalnál ülünk valakivel és meg akarunk neki valamit mutatni, a laptop el/kifordítása nélkül megtehetjük, így mind a két fél tökéletesen látja, amit megakarunk osztani.
A 360 fokos kijelzővel pedig kvázi tabletet tudunk varázsolni a laptopunkból.

Összegezzünk

Rengeteget lehetne írni még a kijelzőkről.
A gyártók elképesztő fejlesztésekkel érkeznek évről évre. Nagyon sok hibrid megoldással is találkozhatunk.
Annyi biztos, hogy ha egy szimplán jól használható kijelzőt szeretnénk leginkább általános célokra, nem érdemes elveszni a kijelzők hatalmas dzsungelében.
Azonban, ha már komolyabb célunk van, például grafikázni vagy komolyabban játszani esportolni szeretnénk, már érdemes lehet körül nézni és leginkább tisztában lenni az alapfogalmakkal. Ugyan is a gyártók nem fukarkodnak a különböző fantázia nevek kitalálásával, amik sokszor leginkább az olcsósítást takarják vagy a teljesen haszontalan funkciókat.

Ha nem vagy biztos benne, hogy milyen kijelzőre van szükséged, keress minket bizalommal és segítünk a döntésedben!