Melyik adattárolót mikor, mire és hogyan használj?

Adataink folyamatosan keletkeznek, amiket a kornak megfelelően szoktunk tárolni. Dokumentumok, képek, filmek, zenék. Emellett az adattároló lesz az is amin az operációs rendszer helyet foglal és fut (Windows, Linux, macOS). De, ide telepítjük a használt programjainkat, játékainkat is.
Tehát egy fontos eszközről van szó. Egyrészt biztonságosnak kell lennie hosszútávon, másrészt fürgének, hogy a rendszer és a programok gyorsan fussanak. Persze ezt a két feltételt, hogy biztonságos és gyors is legyen, ha lehet érdemes kettéválasztani. Ebben a cikkben most nem merülünk el az adatbiztonságban, de a későbbiekben foglalkozni fogunk vele.
Itt most ismerjük meg az alapvető adattárolókat és a hozzákapcsolódó fogalmakat.

SATA

Kezdjük a kakukk tojásokkal. Ugyan is ezek nem egy tároló típust, hanem egy csatlakozó vagy kommunikációs formátumot, szabványt jelentenek. De, azért gondoltuk, hogy kicsit beszéljünk róla, mert sokan szinonimaként használják, mintha ez egy adattároló típus lenne.

A képen egy 2,5"-os hagyományos SSD SATA csatlakozója látható.

A SATA jelentheti magát a csatlakozó típusát és a szabványt is, ami meghatározza az írás/olvasás sebességét. Ugyan is, amikor egy adattárolót csatlakoztatunk a gépünkhöz, az egy bizonyos vezérlőn keresztül fog kommunikálni az alaplappal és a többi komponensünkkel. Ez a cikk megírásakor lehet az említett SATA és a PCIe. Manapság, ha SATA-ról beszélünk szinte csak a SATA 3-as típus kerülhet szóba. Ennek az elméleti maximális sebessége 600 MB-nyi adat mozgatását jelenti másodpercenként.

M.2

A SATA-val szemben az M.2 csak a kialakítást jelöli, de a kialakításából adódóan ez csak SSD lehet, míg SATA szabványon használhatunk hagyományos merevlemezt vagy optikai meghajtót is. 
Az M.2 kommunikálhat SATA szabványon vagy PCIe szabványon is. Jellemzője, hogy sokkal kisebb helyen elfér, kábel mentesen csatlakozik közvetlen az alaplapra. Kialakítása ’kártya’ szerű és több fajta méretben elérhető, amire vásárláskor figyelni kell. Ilyen megjelöléssel találkozhatsz, hogy M.2 2280 vagy M.2 2230 satöbbi. Az első két szám jelöli a szélességet a második kettő (vagy három) a hosszúságot milliméterben. Tehát egy 2280-as M.2-es SSD 22 milliméter széles és 80 milliméter hosszú.

Emellett láthatók rajta bevágások is, amire szintén figyelni kell a vásárláskor. Ez alapján lehet ’M key’, ’B key’, ’M+B Key’. Ennek az érthetőségéért inkább berakok egy grafikát, amin jól láthatók a különbségek.

Tehát, ha M.2-es SSD-re szeretnél váltani 3 dolgokra kell mindenképpen figyelni. Az egyik, hogy legyen M.2-es aljzat az alaplapon. A másik a mérete (22110, 2280, 2260, 2242, 2230). A harmadik a csatalakozó kialakítása (M key, B key, M+B key).
Persze ezt nem kell nekünk kitalálni. Ha van ilyen csatlakozónk az alaplapon vagy a laptopunkban, akkor az ehhez kapcsolódó specifikációkat a gyártó megadja.

PCI Express (PCIe)

A PCIe (PCI Express) a SATA-val ellentétben viszont nem egy csatlakozó típus, hanem egy kommunikációs szabvány, ami a behelyezett eszköz és az alaplap közötti kommunikációt írja le. PCIe szabványt használnak például a videókártyák is, az NVMe néven megjelenő SSD-k vagy egyes bővítőkártyák. A PCIe egy jelentősen gyorsabb kommunikációs szabvány, mint a SATA. Míg a SATA 3-as szabvány, ahogyan már említettük maximum 600 MB/s, addig egy PCI Express szabványon kommunikáló SSD akár 6000 MB/s vagy ennél gyorsabb sebességet is tud biztosítani. Az átlag egyébként 2000 MB/s körül alakul, ami több mint háromszor gyorsabb, mint a SATA leggyorsabb variánsa.

Összefoglalva, a SATA jelölheti a csatlakozó és kommunikációs szabványt, az M.2 csak a kialakítást jelzi, míg a PCI Express egy kommunikációs szabvány, ami változatos csatlakozással kapcsolódik a rendszerbe.
Hogy példákat is hozzak. Létezik M.2-es kialakítású SATA szabványon kommunikáló SSD, de létezik PCI Express (PCIe) szabványon működő M.2-es SSD is. Utóbbi sokkal gyorsabb.
De, térjünk rá a konkrét tárolókra.

HDD, merevlemez, winchester

Az első, a hagyományos HDD vagy másnéven merevlemez. Ez két méretben kapható.
Az egyik a nagyobb méretű 3,5”-os. Ezt asztaligépekben illetve NAS-okban szokás használni.
A másik a kisebb 2,5”-os méretű. Vele pedig laptopokban és külső tárolóként találkozhattok.

Így néz ki egy 2,5"-os winchester belülről.

Közös tulajdonságuk, hogy mechanikai alkatrészekből épül fel és mágnese elven tárolja az adatokat.
Ahogyan a képen is látjátok, lemezek vannak a tokon belül ezen kívül író/olvasó fejek és egy vezérlő.
Ebből a felépítésből következnek a hátrányai. Lassú, átlagosan 80-170 MB/s írás/olvasásra képesek. Természetesen léteznek ennél gyorsabb és lassabb darabok is, de ez a nagy átlag.
Nagy mértékben hajlamos a fájl töredezettségre, ami idővel lassítja a rendszert. Emellett van egy felpörgési és lefutási ideje is. Relatív sokat fogyaszt, hangos lehet, nehéz és sérülékeny a fizikai behatásokra, különösen működés közben.
Előnye, hogy a mai napig a legjobb MB/forint aránnyal rendelkezik. Ebből következően elsősorban nagymennyiségű adatok tárolására ajánlott. Én személy szerint 2 TB-os méret felett ajánlom leginkább csak NAS-okba vagy asztali PC-kbe, kifejezetten statikus adattárolásra. Ilyen statikus adat a dokumentumok, képek, zenék, filmek satöbbi. Rendszernek és programok futtatására, ha nem akarsz megőszülni a géped előtt, semmiképpen sem érdemes használni.
Csatlakozás tekintetében SATA csatlakozást kaptak.