Beszéljünk a billentyűzetekről!

Miért fontos mind ez?

Mivel egy alapvető fontosságú eszközről beszélünk, hiszen ezzel az eszközzel írunk dokumentumokat, kommenteket, hajtunk végre parancsokat, nagyon fontos, hogy jól működjön és szolgálja az igényeinket.
Sokan nem is tudják, hogy mekkora komfort érzetet tud nyújtani egy jó billentyűzet.
Kicsit olyan ez, mint amikor valaki egy mezei nagyáruházas biciklit használ és nem érti, sőt, hülyének nézi azokat, akik annyi pénzt költenek mondjuk csak egy első kerékre, mint amennyibe neki került a komplett bicikli. Sajnos nagyon nehéz elmagyarázni milyen különbségek vannak egy jó és egy funkcionálisan ugyan működő, de nem jó eszköz között, a nyilvánvalókon túl, mint például a tartósság.
Ezek sokszor olyan dolgok, amiket meg kell tapasztalni, hogy igazán megértsük a különbségeket.
A fent említett biciklis példával élve, például egy drága komponensekből megépített két kerekű esetében érezni, ahogyan suhan a biciklid, ahogyan szinte magától megy, mert olyan csapágyak vannak, vagy a váltód nyakig sárban is olyan precízen vált, ahogyan egy belépő szintű ideális körülmények között sem és mindez ad egy magabiztossági és minőségi érzetet.
Egy számítógép vagy laptop billentyűzet is képes konkrétan szegmentálni a különböző kategóriákat. A belépőszintet, a prémiumot, a professzionálist.
Most nézzük meg azt a néhány legelterjedtebb típust, amivel jó eséllyel találkozni fogunk.

• Membrános

A membrános billentyűzetek a legolcsóbban gyártható billentyűzetek. Ez az, amivel az emberek 99% találkozott vagy találkozik egész élete során.
A lényege, hogy egy gumi/szilikon rétegeben kicsúcsosodásokat hoznak létre, ami alatt egy fólia áramkör van. Amikor ezt a szilikon/gumi felületet nyomkodjuk a rá illesztett billentyű sapkával, zárjuk az alatta elhelyezett áramkört és vezérlő elektronikának és a szoftvernek hála megjelenik az adott betű.
Hátrány, hogy a nyomáspontja az egyes billentyűknek eltérő már új korában is és a tartóssága sem kiemelkedő, ráadásul a rugalmasságát és a keménységét befolyásolja a leütések száma. Például, ha egy adott billentyűt sűrűbben használunk az hamarabban válik renyhévé, lágyabbá, mint azok, amiket kevésbé használunk. Soknak hangzik, hogy általában 1 millió leütést bírnak gombonként, de valójában ez nem egy eget rengető szám, ha az ember sokat használja a billentyűzetet.
A használhatósága és minőség érzete nagyban függ a kialakításától, de még a jobb minőségűek sem igazán a legjobb választások mondjuk játékra vagy gyors gépelésre.

• 'Olló' mechanikás (scissor)

Valójában itt is membrános billentyűzetről beszélünk. Ezek azok, amikkel a laptopok esetében fogunk leginkább találkozni.
Itt annyi a különbség, hogy a gumimembránt segíti két kis műanyag elem, amik 'olló' alakzatban vannak elhelyezve és ezek segítik a billentyűzetek egyenletes mozgását.
Azért említjük külön, mert bár ugyan úgy egy szilikon/gumi membránt nyomogatunk, az 'olló' elemnek köszönhetően érezhetően egyenletesebbé válik a gombok lenyomása.
Persze itt is vannak jobban és kevésbé jól vagy kifejezetten rosszul kialakított konstrukciók, ettől függetlenül összességében előrelépés a sima membránoshoz képest.
Itt külön megemlítenénk a ma már lecserélt Apple féle 'pillangó' (butterfly) mechanikás billentyűzetet, ami már bizonyítottan tévút volt és az új eszközeikben már ők sem használják. 
Ez lényegében hasonló az 'olló' mechanikáshoz, de míg az 'olló' mechanika egy egyenletes utat ad a billentyűzetnek, sajnos a 'pillangó' mechanika, az által, hogy a két szélén nyomja vissza a gombot, sokszor elég érdekes és egyenletlen mozgást biztosít.

• Mikrokapcsolós, mechanikus

Itt már egy teljesen eltérő megoldásról beszélünk.
Felépítését tekintve van egy alapunk (plate) és ebbe vannak behelyezve mikrokapcsolók. Tehát minden billentyűzet önálló és független egymástól.
Ez különösen játékoknál és gépelésnél jöhet jól. Ugyan is a hagyományos membrános technológia kapcsán sokszor gondot jelent, hogy mikor lenyomunk egyszerre több billentyűzetet, a többi nem működik (ghosting) vagy könnyen előfordulhat, hogy egy gomb lenyomásakor egy másik is ’lenyomódik’. (persze léteznek rá megoldások, de ezek sosem lesznek annyira jók, mint a külön álló mikrokapcsolós megoldások)
Ez külön álló mikrokapcsolók esetén nem történhet meg.
Ráadásul a nyomás érzete és a billentyűzet útja is teljesen eltérő a hagyományos membránoshoz képest.
Másik pozitívuma, hogy jóval tartósabb 30-50 millió leütéssel lehet számolni egy kapcsoló esetében (ami a 30-50-szerese a membránosénak), ami teljes ciklusa alatt hasonló nyomáspontot és érzetet biztosít és ha tönkre is megy egy-egy kapcsoló, azt külön tudjuk cserélni, nem kell komplett új billentyűzetet vásárolnunk, ami membrános esetben nem kivitelezhető. Ott csak egyben tudjuk cserélni az eszközt.
Szintén pozitívum, hogy a felépítésének köszönhetően nagyon egyenletes a billentyűzet lenyomásának érzete, ami kifejezetten gépelésnél lehet nagy előny.
Hátrányai is vannak természetesen. Egyrészt az ára jelentősen magasabb, mint egy membrános billentyűzetnek, másrészt funkció és multimédiás gombsorokat ritkán kapunk, ahogyan a numerikus gombsor is ritka ilyen billentyűzetek esetében.

Gombkiosztás

Erről is írnunk kell, főleg azért, mert az általunk is forgalmazott használt laptopok jellemzően külföldi gombsorral rendelkeznek. Ettől sokan megijednek, pedig vannak megoldások, amivel ez tökéletesen áthidalható.
Jellemzően a földbolygó nyugati részén 2 fajta gombsor sztenderddel találkozhatunk. Az európai szabványnak megfelelő ISO és az Amerikában használt US (ANSI) gombkiosztással.
Itt jellemző eltérés, hogy az ISO esetében általában, de nem kizárólagosan teljes méretű enter gombot használnak (fordított ’L’ alak) és baloldalt egy rövidített ’Shift’ billentyűzetet, amire azért van szükség, hogy az Európában több ékezetes billentyűzetet használó országok gombjai is kiférjenek, míg Amerikában az ott használt nyelvezet homogenitása miatt erre nincs szükség.
Ami a magyar viszonylatban kifejezetten izgalmas, hogy US (ANSI) kiosztás esetében a dedikált hosszú ’Í’ gombot csak billentyűzetkombinációval tudjuk bevinni (ALTGr+J, ALTGr+I).

Ez mondjuk azoknak nem zavaró, akik keveset gépelnek, írnak, leginkább játékokat használnak vagy böngésznek, de aki már naponta több ezer karaktert kell leüssön, cikkeket ír, dokumentumokat szerkeszt, annak ez nagyon megnehezítheti az életét.
Ha ISO billentyűzet tárul a szemünk elé, ami szemmel láthatóan ettől még nem magyar karaktereknek megfelelő feliratokat tartalmaz, egyszerűen magyarosítható matricázással.
Fontos tudni, hogy ha magyar beállításokkal használunk külföldi billentyűzetet, függetlenül a gombon megjelenő felirattal, magyar karaktereket fog írni. Így, ha fel matricázzuk kapásból magyar billentyűzetünk lesz.
Szóval nem kell megijedni a külföldi feliratos billentyűzettől, azt teljes értékűen tudjuk használni magyar nyelven. Kényelmetlenségre csak a nem európai piacra értékesített billentyűzetek esetében kell számítani, de itt sem mindenkinek számít az, hogy mondjuk a hosszú ’Í’-t csak kombinációval érjük el.

Numerikussal vagy anélkül

Ez elsősorban szintén a laptop vásárlókat érinti és leginkább az olyan felhasználókat, akiknek sok szám formátumú karaktert kell bevinniük. Könyvelők, Excel felhasználók például tipikusan ilyenek.
A méret csökkentések miatt egyre kevésbé jellemző a numerikus gombsor használata, de szerencsére erre is vannak megoldások. Léteznek USB-s vagy bluetooth-os numerikus kiegészítők, amivel ez egy áthidalható probléma.

Világítson vagy sem?

A billentyűzet megvilágítása egy olyan extra, amire szintén nem mindenkinek van szüksége.
Ha este vagy korlátozott fényviszonyok között nem használjuk a billentyűzetet, felesleges erre külön pénzt áldozni.
Ez egyébként leginkább membrános billentyűzeteknél extra, ugyan is a mikrokapcsolós/mechanikus billentyűzetek szinte mindegyike tartalmaz világítást is.
Ha szükségünk van rá, akkor sem mindegy, hogy milyen világításról beszélünk.
Szerencsére kezd kikopni az a megoldás, hogy csak a gombok körvonalát világítják meg. Ennek sok praktikus értelme ugyanis nincs, hiszen ez esetben csak azt látjuk, hogy ott van a gomb, de, hogy pontosan az melyik gomb sajnos nem.
A használható megoldás egyedül a lézergravírozott megoldás, amikor magán a feliratokon is átszűrődik a fény, így már konkrétan látjuk sötétben is a feliratokat.
Gombsor világítás terén léteznek a sima fehér fénnyel megvilágított billentyűzetek és a különböző színekben pompázók.
Utóbbi bizonyos esetekben csak vakítás és a szép termékfotóknak szól, de léteznek belőlük igazán funkcionális megoldások is, amikor egyes szekciókat vagy gombokat emelhetünk ki különböző színekkel. Ez például játékoknál vagy kép, videó, zeneszerkesztésnél kifejezetten jól tudnak jönni és nagyon tudják segíteni a produktivitást.

A gomb útja és kialakítása

Bizony ez is egy igen fontos szempont. Az sem jó, ha egy gomb túl hosszú és az sem, ha túl rövid úton jár. Ez már kicsit egyéni ízlés kérdése. Meg kell találnunk azt az optimális megoldást, ami nekünk a legmegfelelőbb. Mert, adott esetben sok lesz az elütés a nem bevitt karaktereknek köszönhetően.
Ugyan ezt befolyásolja a billentyűzet kupakjának kialakítása. Ha túl kicsi ez a kupak vagy nem jó a formája, nagyon könnyen nyúlhatunk mellé.

Ergonómia

Laptop billentyűzetek esetében kevésbé érdekes kérdés ugyan is itt adott, hogy szinte csak normál vízszintes elhelyezést kapunk. Ettől függetlenül a gyártók természetesen a laptop vázának kialakításával tudják ezt valamennyire befolyásolni. Például, hogy mennyire van megemelve a felülettől, hogy az mondjuk előrefele dől egy picit, hogy inkább a felső vagy inkább az alsó régióban helyezik el a gombsort. Lekerekítik a laptop szélét, hagynak e elegendő helyet a csukló felfekvésének.

De billentyűzet ergonómiáról még is csak leginkább hagyományos billentyűzetek esetében beszélhetünk, ahol sokkal több játszótere van a gyártóknak.
Itt láthatunk extrémebb megoldásokat is. Például 2-3 szekcióra bontott billentyűzeteket, különböző hajlításokat és emelési kitámasztási megoldásokat.
Itt nincs ökölszabály. Itt is apróságok és a saját igényeink tudnak dönteni.

Vezetékes vagy vezeték nélküli?

Ez erősen igény kérdése. Ha olyan alkalmazást, például játékot futtatunk, ahol fontos a szinte azonnali reagálása a billentyűzetnek, mindenképpen a vezetékes megoldásokat javasoljuk. Szintén ezt ajánlanánk, ha gyors gépelünk, hiszen egy-egy kimaradás, ami a vezetéknélküli jelátvitelből vagy az eszköz merültségéből fakad, jelenthet komolyabb problémákat is.
Ha azonban inkább a kábel mentes kialakítás a cél és nem a fenti két opció áll fent, a vezeték nélküli megoldások kiváló alternatívákat kínálnak.
Itt lehetséges Wi-Fi technológián alapuló, amikor egy kis USB-s adó-vevőt kell a számítógépbe, laptopba dugni vagy lehet bluetooth-os, amikor a beépített bluetooth adó-vevővel kommunikál a billentyűzet. Ez utóbbi általában kevesebbet bír a beépített akkumulátorral vagy elemmel, mint a Wi-Fi-s változat és bizonyos esetekben kevésbé stabil is. Itt nagyon fontos, hogy mind a beépített adó-vevő, mind az eszköz beépített bluetooth modulja jó minőségű legyen.
Laptop esetében jobb választás lehet a bluetooth-os változat, hiszen így nem foglal el egy USB portot az adó-vevő, feltéve, hogy van ilyen a laptopunkban.
Asztali számítógép esetében, ahol viszont ritka a beépített bluetooth modul, a Wi-Fi-s a legtöbb esetben jobb megoldás.

Ha nem akarsz matekozni...

Léteznek billentyűzetek, gyártók, akiknek a termékeit kvázi egyetemlegesen nevezhetünk jónak vagy majdnem tökéletesnek.
Ilyen például a legendás Thinkpad billentyűzet, amit még az IBM fejlesztett és mikor a Lenovo az IBM számítástechnikai részlegének felvásárlása után megpróbált megpiszkálni, azonnal népharagot indítottak el. Így visszatértek a régi jó megoldásokhoz és laptopok esetében a mai napig az egyik legjobb konstrukciókat szállítják.
Számunkra még jobban kedvelt a HP által alkalmazott megoldás. A Thinkpad-énél is jobban szeretjük az Elite -és ProBook-okba épített gombsorokat, amit megfejeltek a ’Dura key’ technológiával, ami amellett, hogy szinte kopás mentes felületet ad, a picit kellemesen rücskös felülete nagyon jó stabilitást ad gépelésnél.
Majdnem ugyan ennyire szeretjük a Dell felsőkategóriás laptopjaiba (Latitude, Precision, Vostro) szerelt billentyűzeteket, de a Dell kevésbé konzisztens, sokkal több fajta megoldással kísérletezik a sorozatok között, mind a felületi bevonatokat, mind a mechanikát illetően.
Normál billentyűzetek esetében, a Logitech vagy a Microsoft billentyűzetekkel nehéz melle nyúlni, játékosoknak a Steel Series, a Razer és a Corsair szinte tuti választás. De ezeken kívül is van rengeteg jó minőségű gyártó, mint az A4Tech, az Asus, EVGA stb.

Összegezzünk

Az általánosan kijelenthető, hogy az olcsó laptopokba szerelt billentyűzeteknél egy átmatricázott felsőkategóriás billentyűzet összehasonlíthatatlanul jobb. Ugyan ez igaz a külön álló billentyűzetekre is. Sokkal többet számít a billentyűzet mechanikája, kialakítása, mint, hogy a gombokon a feliratokat esetleg át kell matrizáznunk.
A különbségeket leginkább akkor fogjuk érezni, ha hosszabb távon is használunk jó minőségű gombsort, ilyenkor viszont visszatérni valami hitvány, olcsó megoldásra, az maga a kínzás.
Hogy milyen igényeket és extra elvárásokat támasztunk a billentyűzet felé, már egyéni kérdés, de a minőségi gyártók közép és felső kategóriás termékeivel szinte biztosan nem fogunk mellé nyúlni.