A Windows a világ lejobb operációs rendszere?

„Ha meg akarsz érteni valamit, figyeld a kezdetét, és kövesd a fejlődését.” (Arisztotelész)

Mélyen szántó történelmi áttekintésbe nem szeretnénk bele menni. Azonban ahhoz, hogy értsük, hogy melyik rendszer alapvetően mit adott nekünk és a saját területén miért a legjobb, minimálisan muszáj megemlítenünk.

Az első tényleg széleskörben használt operációs rendszer a DOS (IBM) és a UNIX (AT&T) volt.
Mind két rendszer a 60’-as években kezdték a pályafutásukat, de az igazi áttörést a 80’-as években érték el.

MS-DOS

Ekkor jelentek meg ugyan is, a már széleskörben is elérhető személyi számítógépek.
Ez a két rendszer alap jelentette a törés pontot a ma is létező, ma már szoftver óriásnak számító vállalat a Microsoft és az Apple között.

Unix

A harmadik nagy ’fejlesztő’ a Linux, azonban ez nem egy cég, sokkal inkább egy közösségi rendszer, ahol ugyan vannak cégek, de alapvetően nem egy kézbe összpontosul a fejlesztés, míg a másik két cég esetében igen.

Linux 1993

A két rendszer alap -DOS és Unix- között éles filozófiai különbséget jelentett, hogy a DOS alapú rendszerek, gyakorlatilag mindent engedtek kivéve néhány dolgot, míg a Unix alapokon működő rendszerekben minden tilos volt, kivéve, amiket engedtek.
A másik éles ellentét, hogy míg a DOS-t széleskörű használatra tervezték és az ára is ennek megfelelően olcsó volt, addig a Unix rendszereket alapvetően intézményeknek, kutatási központoknak szánták és drágák is voltak.
Ebből következik persze az is, hogy míg a DOS-hoz gyakorlatilag bármilyen eszközt lehetett csatlakoztatni, addig a Unix-hoz csak bizonyos meghatározott eszközöket.
Ezeket az alapok nevezzük egyébként kerneleknek vagy magyarul, rendszermagnak.
Vagyis inkább azt mondanám, hogy azzá váltak, hiszen sokáig önálló operációs rendszerek voltak, majd ezeket használták különböző átiratokban rendszermagnak.

Ebben az időben mind a két cég óriás (Microsoft és Apple) a DOS és a Unix különböző átiratait használta a háttérben, majd erre eresztettek rá egy felhasználó által látható grafikus felületet.

Out sider a sztoriban a Linux, ami a közhiedelemmel ellentétben nem Unix kernelt használt és használ, hanem a GNU projekt kernelét és használják ezt a mai napig.
A GNU projekt lelkes programozók terméke, amit a 80as években kezdetek fejleszteni és annyi hasonlóság van a Unixhoz, hogy alapvetően ez jelentette a példát számukra.
Azonban a Unix rendszerekkel ellentétben ez nyíltforráskódú, tehát bárki által fejleszthető, míg a Unix egy zárt rendszermag.

A váltás Apple fronton 1996-ban jött el, amikor megalkották az első saját hibrid rendszermagjukat az XNU-t szabadulva a Unix rendszermagtól.
Microsoft fronton viszont van egy kis vita, hogy ez már megtörtén e 1995-ben a Windows 95-el, hiszen ilyenkor már ugyan saját Windows 9x kernelt használtak, de ez még futtatott DOS-os parancsokat. Így 100%-ban nem volt önálló rendszermag.
Azonban létezett egy 1988-ban elkezdett fejlesztés, amit 1993-ban adtak ki vállalati, munkaállomás és szerver környezetre, ez viszont már a saját Windows NT alapokat használta. Polgári használatra azonban csak a Windows 2000-ben adták ki.

Összefoglalva:

A Windows-t egy mindenkinek hozzáférhető, széles kompatibilitással rendelkező rendszernek tervezték.
Az Apple operációs rendszerét viszont egy sokkal zártabb és kontrolláltabb platformnak, ahol a szabályokat a ’tulajdonos’ szabja.
A Linux pedig valahol a kettő között helyezkedik el és hogy végül milyen lesz az operációs rendszer a fejlesztőkre, disztribútorokra bízza.

Azonban ez a rövid áttekintés rávilágít arra, hogy az a filozófiai különbség, amik a mai ismert rendszerek között vannak, nem a ma ismert gyártókkal indultak el. Ezeket valójában a 60-as években a DOS és a Unix indította el, melyhez harmadik megközelítésként a 80-as években csatlakozott a GNU (közismert nevén a Linux)

Akkor most melyik a legjobb?

Erre nincsen egyértelmű válasz. Sokan mikor egy ilyen vitába bocsátkoznak, hajlamosak a saját igényeiket egyetemes igénynek tekinteni, így könnyelműen rá vágják egy ilyen kérdésre egyik vagy másik rendszert megoldásként, felsorakoztatva a saját igényeikből és lehetőségeikből fakadó érveket.
Amikor operációs rendszert választunk, ahogyan minden más esetben is fel kell tennünk magunknak azokat a kérdéseket, hogy alapvetően mik az elvárásaink vele szemben. Milyen eszközöket, szoftvereket szeretnénk használni és persze, hogy mennyi pénzünk van rá.
De nézzük őket külön- külön.

 Windows

Mint a történelmi áttekintésünkben láthattuk, ez olyan platformnak készült, ami mindenkinek olcsón hozzáférhető és a lehető legszélesebb kompatibilitást teszi lehetővé szoftverekkel és hardverekkel.
Így gyakorlatilag minden tud megfelelően működni Windows alatt, kivéve, ha az adott hardver vagy szoftver gyártó, mondjuk apparátus hiánya miatt vagy rosszabb esetben szándékosan nem vagy nem megfelelően ír meg Windowsra. (utóbbira jó példa -bár nem bizonyított- az Apple saját szoftverei, amiket vélhetően nem kívánnak ugyan azokkal a funkciókkal és vagy minőséggel elérhetővé tenni Windows alá, ahogyan az az ő rendszereikben működik)
Nincsen dedikált hardver, ami kizárólagosságot jelentene, így az elérhető gyártók és a paletta sok színűsége végtelen.
Ez egyben a hátránya is, hiszen ez a fajta félig nyitott megoldás oda tud vezetni, hogy sokan úgy érzik, hogy összedobálnak egy számítógépnek nevezett terméket és az jó lesz, viszont egy jól megtervezett gép még ma is komoly szakmai hozzáértést és átgondoltságot igényel.
Nem véletlen, hogy az úgy nevezett Brand PC-k (egy márka által épített számítógép, mint mondjuk a HP, Dell, Lenovo) általában jelentősen drágábbak, mint a házi építésűek.
Ugyan ez a sokszínűség érvényes a szoftveres oldalra is.
Ez az architektúra előny is és hátrány is. (ahogyan persze a többi rendszernek is rengeteg előnye és hátránya van)
A Windows-os rendszerek hibái sok esetben nem magának a rendszernek a hibái, hanem a nem megfelelően összeillesztett hardver elemek és hardver hibák vagy az olyan szoftver fejlesztők termékei által előidézett anomáliák, amik a rendszertől függetlenek.
Ettől függetlenül rengeteg Microsoft oldali probléma is akad. Ilyen például a rendszer frissítési megoldásuk, sokáig ide tartozott az erőforrás kezelés, amin még mindig lehet ugyan reszelni, de azért a Windows 7 óta ez már nagyjából rendben van. De, említhetem a rendszer egyes logikátlanságait is.

Annyi ettől függetlenül elmondható, hogy nem véletlen, hogy a legszélesebb körben használt rendszert szállítja a Microsoft.
Legyen az professzionális vagy otthoni megoldás a piac több, mint 80% ebben a rendszerben működik.
Persze, mert a piac döntő többsége ezen a platformon működik, egyáltalán nem jelenti, hogy mondjuk neked ez a legideálisabb.

 Apple macOS (korábban OS X)

Az Apple féle operációs rendszer a Windows-zal szöges ellentétben semmiféle sokszínűséget nem kínál a felhasználóknak.
Hivatalosan kizárólag az Apple által gyártott eszközökön elérhető. (most azt tegyük félre, hogy kis trükközéssel, bizonyos PC-kre is fel lehet telepíteni, mert ennek értelme egyébként nem sok van)
Megválogatja azt is, hogy kik fejleszthetnek hozzá szoftver és hardvert.
A jellemző cél piac a prémium és egyes professzionális felhasználók (például tartalom gyártók, grafikusok), hiszen ebből a felépítésből, bár nem okvetlenül, de az következett, hogy tehetősebb rétegeknek szánják vagy olyanoknak, akik pénzt keresnek a számítógépükkel.
Azzal, hogy a hardver és a szoftver egy kézben összpontosul, azt is eredményezi, hogy egy optimalizáltabb rendszert kapunk alap esetben.
Tehát azoknak mindenképpen egy jó döntés lehet, akik nem akarnak azzal bíbelődni vagy valakit megbízni, hogy építsenek egy megfelelően összhangban lévő rendszert.
Ennek persze meg is kérik az árát, de Windows fronton is többet kell leszurkolnunk a pénztáraknál, ha márkás eszközre vágyunk.
Ebből a megoldásból persze hátrányok is keletkeznek. Mert az ugye ebben az esetben nem úgy van, hogy mondjuk bővíteni szeretném a gépemet és leugrok a sarki PC boltba venni egy videókártyát vagy RAM-ot, berakom és megy. Már, ha egyáltalán lehet bővíteni és nem teljesen integrált.
Ugyan ez igaz az egyéb kiegészítőkre és perifériákra is.
Említettük az optimalizáltságot is, ami megint csak egy olyan kérdés, amit egy jól megépített Windows-os rendszert használó felhasználó nem feltétlen fog szignifikáns különbségnek érzékelni, kivéve, ha olyan szoftvert vagy hardvert használ, ami inkább macOS-re optimalizáltak. (de ez igaz visszafelé is)
Rendszer és ökoszisztéma logikátlanságok pedig azért itt is akadnak szép számmal, ráadásul vállalati vagy egy megadott munkakörnyezetbe a legtöbb esetben integrálhatatlan.

Szóval ez a megoldás is messze van a tökéletességtől, de vannak esetek, amikor jobb választás lehet és az kétségtelen tény, hogy az Apple eszközök minősége általában hozza is a prémiumhoz méltó elvárásokat.

 Linux

A kívülállók, mondhatnám így is.
Teljesen nyíltforráskódú rendszer, így kis túlzással boldog-boldogtalan fejleszthet hozzá különböző kiadásokat (disztribúció).
Nagyon sok fajta csapás irány van, a leghardcoreabb, konzolos, szöveges bevitelűtől a már-már Windows-macOS-hez hasonló grafikus felületűig.  
Bár látszólag a rendszer alapvetően alkalmas lenne megtörni az Apple és a Microsoft dominanciáját, a mai napig erősen elmarad a két óriás mögött.
Ez részben a Linux-os közösség széttördeltségéből és abból adódik, hogy a mai napig nem született olyan kiadás, ami előbb utóbb ne kívánna komolyabb szakértelmet.
További néhány hátráltatótényező a sok közül ami akadályozza a szélesebb körű elterjedését az eszköz kompatibilitás vagyis annak széleskörű hiánya, ami miatt egyáltalán nem vagy nem megfelelően működnek egyes eszközök, az instabilitás, ami a tesztelés hiányából fakad, a szoftverek visszafelé kompatibilitásának hiánya és még lehetne sorolni.

A legkedveltebb terület, ahol használják, a szerverek, vállalati környezet, kutató intézetek, automatizációs területek, de sokszor linux alapokon futnak például az okos tévék szoftverei, de ne felejtsük ki az androidot sem, ami szintén egy linux rendszermagot használó operációs rendszer.
Nagyon behatárolt így az a terület, akiknek ajánlható Linux és ezt a piaci statisztikák is mutatják, melyek szerint alig éri el az 1-2%-os használati arányt az asztali számítógépek szegmensében.

Összegzés

Szerintem jól látható, hogy nincsen tökéletes, mindenek felett álló operációs rendszer.
Ahogyan az élet minden területén, itt is a saját igényeink és lehetőségeink határozzák azt meg, hogy melyik rendszer, ökoszisztéma lesz az, ami nekünk megfelelő.
Ami tényszerű, hogy a Microsoft piaci részesedésé ezen a területen torony magasan szárnyal a többiek felett.
Őket követi az Apple féle macOS és a sort a Linux zárja.
Ebből persze nem feltétlen következik az, hogy a Windows a világ legjobb operációs rendszere, de az igen, hogy a legtöbb felhasználónak ez fog megfelelni leginkább és minden hibájával együtt is a legszélesebb körben ajánlható megoldás. (és, mint láttuk hibák és problémák akadnak a másik 2 rendszer esetében is, ráadásul ezeknek a száma nem is feltétlen kevesebb, maximum adott esetben jobban együtt tudunk velük élni)
Lehet különböző nyakatekert és konteós elméletekkel magyarázni, hogy ez miért van így, de elég sok évtizedet megéltek már az operációs rendszerek ahhoz, hogy a piacon elfoglalt részesedési arányukat következetesnek tekinthessük.
Ettől függetlenül vannak sokan, akiknek a macOS vagy a Linux sokkal jobb választás lehet, ez nem kérdés.