A nagy Windows 11 processzor támogatási saga

Áttekintés

Mint köztudott, a Microsoft eredeti tervei szerint a Windows 10 után nem szándékozott jó ideig kijönni új fő verzióval. Az volt a terv, hogy a Windows 10 alapjai vannak annyira jók, hogy elég lesz sok évig ezt a fő verziót hegeszttgetni. Ez egy szempontból jó. A felhasználók legtöbbje szereti az állandóságot, a stabilitást és sokszor már attól is népharag tud kitörni, ha pár dolgot megváltoztatnak az adott verzióban, még akkor is, ha azt a funkciót nem is használja/használta. Akkor gondolhatjuk (és láthatjuk is), mit vált ki az emberekből egy új fő verzió.
Már pedig a technológia évről-évre nagyon sokat változik és a biztonsági kihívások is folyamatosan nagymértékben fokozódnak. Ezeket viszont egy ponton túl, már nem lehet frissítésekkel korrigálni. A rendszer alapjait kell átdolgozni. Ez megkerülhetetlen.
Sok felhasználó érzi azt, hogy a Windows 10-re szinte azonnal kijött a Windows 11, de a valóság az, hogy eltelt 6 év a két verzió között. (a Windows 10 2015-ben jelent meg, a Windows 11 2021-ben)
Sokan utálják a Windows 11-gyet, ahogyan azt ilyenkor szokás, majd megszokják és majd a Windows 12-őt (vagy legyen bármi is a neve az új fő verziónak) fogják utálni.
Valójában a Windows 11, a Windows 10 egyenesági evolúciója. Nem olyan mértékű fő verzió frissítés, mint volt mondjuk a Windows XP és a Windows 7 között, ahol szinte tényleg minden változott. Így valójában tekinthetünk úgy is a Windows 11-re, mint a Windows 10 nagy frissítési csomagja. Felhasználói szemszögből egyáltalán nincs drámai különbség, legalábbis nem olyan mértékű, mint az említett XP-ről a Windows 7-re váltás. (igen, tudjuk, hogy volt közte egy Vista is, de azzal csak egy szűk réteg foglalkozott és használta, de igen gyorsan elkaszálták jó okkal)

Windows 11

A Microsoft évtizedek óta küzd azzal a bélyeggel, hogy nagyon instabil és nem biztonságosak a rendszereik. Ez valójában régen sem volt teljesen igaz, hiszen sok hibát és biztonsági problémát a hardverek, a crack-elt szoftverek (egyesek még vírusírtóból is torrentről lopott verziókat használtak, ami... hát, fogalmazzunk úgy, hogy nem egy jól átgondolt dolog) és a felhasználók jelentették.
Ettől még az igaz, hogy a Linuxhoz vagy macOS-hez képest, a Microsoft nyitott rendszerei kedvezetek a kalandor crack-ereknek és túl nagy szabadságot adtak a felhasználóknak. Ráadásul időközben ránk szakadt az internet és ezzel együtt az internetes fizetés, ami kiemelten komoly biztonsági kockázat. Lett GDPR is meg különböző adatvédelmi előírások, szóval lépni kellett, nem lehetett tovább húzni.
Ekkoriban a hardverek sem tartalmaztak -vagy csak elvétve- védelmet mondjuk az ellen, hogy egy kártékony program beírhassa magát a BIOS-ba és onnan mindig újra írja magát.
Az első nagy előre lépés e tekintetben a Windows 7 volt, mellyel szinte egy időben jelent meg az akkoriban kevésbé ismert TPM modul. Ez utóbbinak pont a fent vázolt probléma megoldása volt a célja, miszerint, illetéktelenek ne tudjanak kártékony kódokat elhelyezni a hardverjeink firmware-ébe (mint például a BIOS vagy az SSD).
Tehát ez már 2009-ben adott volt, de a professzionális és üzleti szegmenst leszámítva, nem igazán terjedt el. Pedig ennek a megléte alapvetően befolyásolja a biztonságot, így a Microsoftnak egyre fontosabbá vált, hogy ezzel rendelkezzünk. Hiszen a felhasználó mindenért őket okolja, akkor is, ha nem miattuk vagy a rendszereik miatt járt valaki pórul.
Hogy egy példával szemléltessem. Ha én webshopként a te megrendelésedet még a rendelés napján elküldöm, de a futárszolgálat hibázik és 10 nap múlva kézbesíti, az nem a futárszolgálatnál fog megjelenni, mint panasz és nem őt fogják leminősíteni, hanem a mi webshopunkat. Hogy ez jogos e vagy sem, az már hozzáállás és vérmérséklet kérdése.
A Microsoft sokáig reménykedett benne, hogy a TPM modul magától is elfog terjedni és a hardver gyártók implementálják ezt a biztonsági egységet, de rá kellett jöjjenek, hogy amíg a hardver gyártók nincsenek rákényszerítve, hogy ezt alkalmazzák, addig megfogják spórolni azt a pár centet-dollárt. A konzumer gyártókat nem nagyon érdekli a felhasználók biztonsága (csak a pénz), hiszen tudják, hogy ez úgy sem az ő fejükre hullik vissza, hanem a Microsoftra. Emellett persze azt is látták a Microsoft-nál, hogy mennyit javult vállalati környezetben a biztonság, az adatszivárgás és ezáltal a stabilitás, hiszen mint említettem, ezen eszközök már 2009 óta tartalmazták -nagyrészt- a TPM modult. (és egyéb biztonsági modulokat is)
Úgyhogy mertek egy nagyot álmodni és a Windows 11-gyel már rákényszerítik a gyártókat arra, hogy ilyen modult telepítsenek minden gépre, ha szeretnének Windows 11-gyel gépeket árulni. (és az OEM gyártóknak kötelező is a kompatibilitási listán szereplő processzorokat használni új Windows 11-es eszköz gyártásakor)
Emellett létrehoztak egy listát, amire összegyűjtöttek processzorokat, amiket hivatalosan támogatnak, ajánlanak. Ezen a felhasználók okkal kiborultak és a Microsoft-ot szidalmazták a lépésért, holott inkább az inkompetens hardver gyártókat kellene sarokba állítani amiért fittyet hányva a felhasználóik biztonságára, rendre lehagyták a biztonsági modulokat és még szoftveres támogatásokat sem adtak ki.
Ez az a lista, amire sokan hivatkoznak és állítják, hogy ha valami nem szerepel ezen a listán, akkor baj lesz, vagy csak ’mókolva’ lehet felrakni a Windows 11-gyet.

A híres lista, amit már a Windows 7 óta kiad a Microsoft

Sokan, akik nem, vagy csak felületesen jártassak az informatikában, hajlamosak ezt a listát Szent Grálként körbe hordozni és teli arcból a képünkbe vágni, hogy ez vagy az a processzor nincs is rajta a Microsoft listáján, úgyhogy hülyék és tisztességtelenek vagyunk és majd az MS jól kitol azokkal, akik olyan gépekre telepítenek Windows 11-gyet, amely nem szerepel a kis listájukon.  
Most vonatkoztassunk el a rosszindulattól. A valóság az, hogy a kontextust mögé kell tenni, hogy értelmezhessük ezt a listát.
Azért írtuk ezt a hosszú ’bevezetőt’, hogy rávilágítsunk arra, hogy miért volt fontos a Microsoftnak az, hogy biztonságos hardverekkel szerelt eszközökön fusson az operációs rendszerük. Azonban ennek nincs köze a processzorhoz önmagában. De akkor miért nem volt elég a TPM modul előírása és mi az oka annak, hogy létrehoztak egy ilyen listát?
Aki szokott gépeket építeni, annak egy analógiát hoztunk erre a listára. Az alaplap gyártók ugyanis szoktak hasonló listákat összeállítani, például processzor vagy memória modul támogatásával kapcsolatban. De, persze ezeket kevesen ismerik és kevesen kommentelnek oda egy-egy épített géphez, hogy a benne lévő memória modul nincs is rajta az alaplap támogatási listáján. Pedig nagyjából itt is ugyan erről van szó. Ezek a listák építőknek, OEM gyártóknak szólnak. A Microsoft is kiköti a hivatalos pdf-ében.

Idézem: 

This specification details the processors that Original Equipment Manufacturers (OEM) can use to manufacture new PCs that include Windows Products (including Custom Images). Updates to this specification may be released in the future as requirements change.

továbbá:

Changes to the processors listed do not indicate or impact a customer’s existing Windows support and are intended for OEMs to determine processors which may be used in new Windows devices.

Magyarán, ez a lista az OEM gyártóknak készült. Őket kötelezi arra, hogy új dedikáltan Windows 11-es eszközt -a többi elvárás mellett- csak a listán szereplő processzorokkal építhetnek és forgalmazhatnak.
Ráadásul a Microsoft korábban is adott ki ilyen listákat! A Windows 7 óta minden Windows verzióra és nagy frissítési csomagra adott ki ilyen listákat a Microsoft! De valahogyan eddig ez senkit nem érdekelt és soha nem is volt belőle semmi probléma. De most, hogy kikötötték a TPM 2.0-ás modul meglétét -ami nélkül valóban nem telepíthető hivatalos úton a Windows 11- és ezzel egy időben kiadták a processzor támogatási listájukat hirtelen nagy figyelmet kapott és sokan elképesztő dolgokat kombinálnak ebből. Annak idején senkit nem zavart, hogy ősöreg hardverekre felrakták a Windows 7-et, ráadásul sokhoz még rendes driver sem volt, nem, hogy Windows 7-re, de még XP-re sem biztos és úgy nevezett kompatibilitási módokban kellett felrakni az illesztőprogramokat is. Pedig lista már akkoriban is volt, csak senkit nem érdekelt.
Valójában a TPM modul megléte a fontos. Enélkül nem lehet hivatalos telepítővel Windows 11-gyet telepíteni! (meg még pár dolog, amit lentebb le is írtunk) Az említett lista csupán azoknak a processzoroknak a listája, amit a Microsoft ismeretlen teszt környezetben és szoftveres támogatottság mellett tesztelt és ezekre ’garantálja’ a zavartalan működést, biztosítja a megfelelő 'felhasználói élményt' és mint említettük, az OEM gyártókat kötelezi. De, ez korábban is így volt!  A Windows 7 óta léteznek ezek a listák! Ha a te gépedre nem telepíthető a Windows 11 (hivatalos forrásból és telepítési metódussal), annak nem az lesz az oka, hogy nincs rajta ezen a listán, hanem mert valamelyik biztonsági modul hiányzik vagy éppen nem támogatja az UEFI módot. (esetleg nem 64 bit-es, vagy 1 GHz alatti és/vagy nincs meg a 4GB RAM)
Hogy visszacsatoljak az alaplap gyártók által készített listára. Azért, mert te a gépedet nem olyan RAM modullal építed, ami rajta van a gyártó kompatibilitási listáján, nem fog semmiféle hátrány érni és egy frissítésnél sem válik használhatatlanná a géped. Még az is lehet, hogy ugyan az a memória chip és vezérlő van egy másik gyártó egységén átcimkézve, mint valamelyik olyan modul esetében, ami rajta van a kompatibilitási listán. De, ha nem, akkor sem számít igazán.

Akkor lesz baj vagy nem?

Nyilván mi sem vagyunk orákulumok. Nem látunk a jövőbe. De a történelmi tapasztalat nem igazolja semmilyen szinten azokat a riogató ’szakembereket’, akik ragaszkodnak ehhez a listához, annak ellenére, hogy 15 éve léteznek ezek a listák. Eddig nem zavarta őket, mivel eddig nem is tudták, hogy már régóta van ilyen és valahogy egyik Windows verzióból sem tessékelte ki a Microsoft azokat a felhasználókat, akik olyan gépre telepítettek például Windows 10-zet (hivatalos úton), ami nem volt rajta az akkori listán.
Ami elengedhetetlen a Windows 11 hivatalos telepítéséhez: 1 GHz-nél erősebb 2 magos 64 bit-es processzor, 4 GB RAM, DirectX 12, TPM modul, Secure Boot, UEFI BIOS
Minden egyéb csak ’ajánlás’ azon felhasználók szemszögéből, akik hivatalos metódus szerint telepítették a Windows 11-gyet és nem OEM gyártók. Sajnos a Microsoft ez ügyben ködösít, hiszen nekik az kedvez, ha a rendszerük minél frissebb hardveren fut. Így a listával kapcsolatos közleményeik homályosak és még véletlen sem említik, hogy ahogyan korábban sem, most sem kell nagy jelentőséget tulajdonítani az aktuális listájuknak, mert nem ez a fontos. Egy Intel Atom vagy Celeron nem fog jobb felhasználói élményt biztosítani, mint egy 6. vagy 7. generáció i5-ös vagy i7-es processzor.

Üzleti gépeken más az élet

Nem viccből árulunk kizárólag üzleti eszközöket. Ebben bízunk, ezekre az eszközökre lehet számítani, mert szigorú elvárásoknak kell megfeleljen.
Őszintén, egy újkorában 100-200-300 ezres csodára használtan, mi nem mernénk jótállást vállalni, főleg nem használt gaming eszközökre. (nem véletlen, hogy aki árul ilyet használtan, nem mer rá 6 hónapnál hosszabb garanciát adni, gaming laptopokra meg videókártyákra még sokszor ennyit sem)
Az újkori időszakukban ezek az olcsó gépek meg annyi ügyfélszolgálati és logisztikai horrort tudnak okozni, hogy mi ezt nem vállaljuk. Ezért nem is árulunk új gépeket.
Mint fentebb már írtam. Az üzleti modellek már a TPM megjelenésének pillanatában nagyrészt tartalmazták ezt az egységet és 2005 óta fokozatosan álltak át UEFI BIOS-ra. Így van az, hogy egyes nagyon régi laptopokra is csont nélkül megy fel a Windows 11 hivatalos metódussal. (például 2.-3. generációs üzleti laptopokra nagyon sok esetben már probléma nélkül telepíthető és frissíthető!) Emellett ezek a gépek folyamatosan kapják a kiemelten fontos firmware (például BIOS) frissítéseket. Sok esetben még a több mint 10 éves darabokra is a mai napig folyamatosan jönnek ki ilyen frissítések. Ugyan így jönnek a TPM modul frissítések is (ez is szintén firmware). Így, ami annak idején például kijött TPM 1.2-es rendszerrel, kapott frissítést TPM 2.0-ra. Emellett rengeteg egyéb hardveres és szoftveres biztonsági rendszert alkalmaznak már régóta, melyek majd idővel lehet, hogy szintén ’kötelezőek’ lesznek.
Hogy lehet ez? Hát úgy, hogy mikor egy nagyobb cég eszközállományt frissít, ott szakemberek, mérnökök csapatban határoznak meg kritériumokat, amiknek megkell feleljen az eszköz park. Ennek mentén értékelik a beérkezett ajánlatokat és adott esetben kérik a gyártót, hogy feleljen meg az előírásaiknak. Nyilvánvaló, hogy nekik a biztonság, a stabilitás, a hosszútávú terméktámogatás kiemelt jelentőséggel bír.
Az ilyen cégek nem 1-2 évben gondolkodnak, hanem akár több mint 10 éves távlatban. Nyilván lesz időközben egy nagy adag, amiket lecserélnek pár év után (ezek kerülnek végül hozzátok), mert mondjuk az adott feladat igényli a frissebb hardvert (mondjuk kutatás-fejlesztési területen) vagy jól sikerültek az üzleti éveik és megtehetik, de lesz egy olyan adag is, ami cégen belül marad, mert felesleges őket cserélni, viszont ezeknek is biztonságosnak és stabilnak kell lenniük.
Egy átlagember nem így tesz. Megkér valakit vagy felcsapja az internetet és maga dönt a saját kritériumai alapján. Azonban én még egy felhasználót sem láttam, akinek például a legfontosabb az lett volna a Windows 11 bejelentése előtt, hogy van e benne TPM és egyéb biztonsági modulok. Pedig ez most is és régen is nagyon fontos lett volna.
Az átlag piacra gyártott eszközöknél ráadásul szoftveres támogatás sincs. Kijön néha egy-egy valami, de szinte biztos, hogy firmware frissítés csak akkor jön, ha nagy lyukat találtak, de 1-2 év után már akkor sem. Ezeket a gépeket szemétből egyenesen a kukába gyártották. (elnézést, ha megbántok ezzel valakit, de ez az igazság)

Hogyan döntünk?

Nálunk a rendszer telepítése kizárólag hivatalos úton történhet! Nem használunk Rufus-t és ehhez hasonló eszközöket, nem módosítunk semmit a telepítőinken. Azokat minden esetben a Microsoft oldaláról töltjük le és a Microsoft által biztosított Media Creation Tool-lal varázsoljuk a pendrive-jainkra. A gépek telepítését megelőzően reset-eljük a BIOS-t, beállítjuk UEFI-re, Secure boot-ra és bekapcsoljuk a TPM 2.0-ás modult, ha kell (általában ez az alapértelmezett). Ezután telepítjük és teszteljük. Minden illesztőprogramot felteszünk és frissítjük az összes firmware-t. A Windows-t is teljesen frissítjük. Nem csak magát a rendszert, hanem az alkalmazásokat is! Ezután végig tesztelünk mindent, hogy megfelelően működik e. Minden egyes eladott eszközünkkel nettó 2 órát eltöltünk. Nem ismerünk másik céget, akik ilyen alapossággal járnának el azért, hogy tényleg olyan eszközt kapjon a vásárló, aminél minimálisra van csökkentve a hibák aránya.
Ha bármi zavart vagy instabilitást érzünk szoftveresen, akkor az adott gépet nem Windows 11-gyel rakjuk fel a webáruházunkba, hanem Windows 10-zel.
Sosem eröltetjük rá egyik általunk eladott gépre sem a Windows 11-gyet!

Miért vagy ennyire komoly?

Sokan véresen komolyan veszik ezt a listát és azt sugallják vagy konkrétan állítják, hogy ha mi olyan gépeket árulunk Windows 11-gyel, aminek a processzora nem szerepel a Microsoft ajánlási listáján, hazudunk és/vagy tisztességtelenül becsapjuk a vevőinket.
Ebben a cikkben vázoltuk, hogy ezek a listák korábban is léteztek és az OEM gyártóknak szólnak, de eddig soha nem érdekelt senkit és nem is volt semmi jelentősége egy mezei felhasználó számára. Csupán azzal, hogy a Microsoft homályosan kommunikál és egyes biztonsági és technikai feltételekhez kötötte a Windows 11 hivatalos telepíthetőségét, majd ezzel egy időben kiadta a Windows 7 óta szokásos processzor támogatási (felhasználóknak ajánlási) listáját, arra következtetnek egyesek, hogy csak a Microsoft által ajánlott processzorokkal fut az új operációs rendszer, miközben ez korábban egyáltalán nem zavarta őket. Hiszen ők nem tudják, hogy ilyen listák eddig is voltak. Ez a lista pont annyira csak egy ajánlás egy mezei felhasználó számára, aki hivatalos úton jutott Windows 11-hez, mint az elmúlt 15 évben mindig is vagy, amit az alaplap gyártók kiadnak, mint memória modul támogatási lista.
Természetesen az a 100%-ban ideális állapot, ha a kötelező elemeken felül a gépünk processzora szerepel a Microsoft listáján, de ha odafigyelve végig olvastad ezt a cikket láthatod, hogy ennek igazából felhasználói szempontból jelentősége nincsen. Vannak kötelező elemek, amik megléte nélkül valóban nem telepíthető hivatalos metódussal a Windows 11. De ezek közé nem sorolható a processzor, csupán annak egyes tulajdonságai, amit fentebb már leírtunk, hogy melyek ezek. A kiadott lista az OEM gyártóknak készült. Nekik kötelező új Windows 11-es eszközt a listájukban szereplő processzorokkal építeni, a felhasználóknak csak javasolja, hogy a listában szereplő processzorokat használják, hogy a 'legjobb Windows élményt kaphassák'.

Végszó

Nem akarunk senkit megbántani, akik ismeret és tapasztalat hiány miatt nekünk esnek az éppen aktuális Microsoft processzor ajánlási listájával kapcsolatban.
Annyit kérünk csupán, hogy ha már 15 év után, a média felhajtása miatt életükben először találkoznak egy ilyen listával, legyenek kicsit mértéktartóbbak és ne feltételezzék egyből a másik félről, hogy hazudik vagy tisztességtelen és leginkább ne riogassák az átlag felhasználót hamis, csak az ő elméjükben összekombinált feltételezésekkel.
Részünkről elképzelhetetlen, hogy azon processzorral szerelt gépek, amik nem szerepelnek ezen a listán, de megfelelnek azon követelményeknek, amik tényleg szükségesek a Windows 11 telepítéséhez és futtatásához, egyszer csak kötelezően visszaállnának Windows 10-re vagy működés képtelenné válnának. Egy dolgot tudunk maximum nagyon minimálisan elképzelni, hogy egyes funkció frissítések nem lesznek elérhetőek. Mivel a nyakunkon a mesterséges intelligencia még ennek egy nagyon-nagyon apró esélye van is, de egyrészt ezt a Microsoft időben fogja kommunikálni, másrészt ezek csak funkció frissítések. A fontos biztonsági és rendszer frissítéseket ez nem érinti, tehát egy átlag felhasználó ebből semmit nem fog érzékelni. (a legtöbb felhasználó egyébként még örülne is neki, ha egyáltalán nem változna egy frissítéssel az, amit megszoktak)
Emellett tekintve a történelmet, ilyen mértékű változtatást szinte csak és kizárólag új fő verzió frissítéssel tettek meg, nem csak a Microsoftnál, hanem az összes szoftver gyártónál.
Kicsit dőljünk hátra, nyugodjunk meg és gondoljuk át a dolgokat. Jobb nem támaszkodni félinformációkra és alaptalan spekulációkra. Inkább induljunk ki a valóságból, a tényekből, a történelem során már megismert mechanizmusokból, mert ez sokkal inkább ad valós képet a helyzetről és így nem terjesztünk fake news-t.
Emellett ne az legyen a zsigeri reakciónk, hogy a másik felet ismeretlenül tisztességtelennek állítjuk be úgy, hogy csak felületesen informálódunk. Érdemes a dolgoknak utánanézni hivatalos forrásokból (nem kommentekből és szalagcímekből) és értően elolvasni és értelmezni a közleményeket.